péntek, június 26, 2009

RIP Jacko

Ma reggel a cég konyhájában ért a sokkoló hír, hogy tegnap este elhunyt Michael Jackson. A pop királya. A pop első igazi ikonja. Gyerekeket is molesztált, ne feledjük, de ez már csak így van a médiasztárok világában. Bazi nagy hírnév, zsozsó, plasztikai műtétek, de egy idő után mindenbe bele lehet unni és az ember egyre hülyébb és aberráltabb lesz. Szerintem ez történt Jacko-val is, de mindez nem homályosíthatja el azt a tehetséget, ami benne lakozott és amit letett a világ zenei asztalára. Mert azt kéremszépen bárki megirigyelhetné. Mindezen túl Jacko volt az első olyan zenei producer, akinek a munkássága komoly benyomást tett rám, kb 7-8 éves lehettem és akkor kezdtem el rendszeresen zenét hallgatni. Emlékszem arra, hogy képes voltam órákig a rádió mellett ülni és várni a következő Jacko számot, hogy felvehessem kazettára. Ma csak az ő zenéit hallgatom. Rest In Peace Jacko.

KURVAANNYÁT...

...a cégnek, ahol dolgozom. Június elején megtiltják, hogy júliusban szabit vegyünk ki, ennek megfelelően, mint a kisangyal lemondtam a nyaralásomról, meg a BalatonSoundról a haverokkal, erre tegnap este harmadkézből tudtam meg, hogy ami miatt a júliusi szabadságról le kellett mondanunk, eltolódik több héttel, de ezt rohadtul nem kommunikálják a szerencsétlen robotok felé - akik mi volnánk, akik dolgoznak és feláldoznak -, de mivel nyakunkon a július, meg a Sound így már lemondtam a szállásomról, amit közben befoglalt valaki más, bérletet sem vettem, mert minek, erre az irodában 25-35.000-ért árulnak 4 napos bérletet a Soundra, de nem találok szállást és most KURVÁRA FEL VAN BASZVA AZ AGYAM ÉS SZARJON SÜNT ÉS HÁNYJON FOST AKI EZT AZ EGÉSZET KITALÁLTA, sajnálom, de ezt gondolom, még akkor is, ha ez a blogpost eljut a cégvezetéshez és ezért kirúgnak. Nem szeretem, ha szivatnak és elbasszák a nyaram.

kedd, június 16, 2009

Napdumája

Hugom netez laptopon, egyszer csak megszólal:


"Csak egy bajom van a női fórumokkal. Az, hogy nők szerkesztik."

hétfő, június 15, 2009

HOME

Van ez a film, aminek Luc Besson a producere és Yann-Arthus Bertrand a rendezôje. Másfél évig készült és a bolygónk elszomorító állapotára kívánja felhívni figyelmünket. Június 5-én, Környezetvédelmi világnapon mutatták be az interneten, mozikban, és félszáz ország tévécsatornáin ingyen és bérmentve. A film elérhetô angol, francia, német és spanyol nyelven.

A film az elsô perctôl kezdve a képernyô elé szögezi az embert, hiszen olyan légifelvételeken keresztül mutatja be a bolygót, az élet kialakulását, a legfantasztikusabb tájakat, tengereket, állatokat és hogy mindehhez mit "adott hozzá" az emberi faj, hogy olyat a Baraka illetve a Vándormadarak óta nem láttam. Lenyûgöz, elgondolkodtat, odabasz. A film végére érve konkrétan szarul éreztem magam, mert ember vagyok és hogy pár ezer év alatt mit csináltunk a Földdel. Beugrott a Mátrix, amikor Smith ügynök kifejtette az épp fogságban tartott Morpheusnak, hogy "az emberiség egy betegség, a bolygó rákfenéje". Mennyire igaz. Ha így folytatjuk az emberiség HOME-LESS lesz.

Érdekes üzleti modell egyébként, hogy leforgatnak egy filmet rengeteg pénzbôl másfél éven át, aztán odaadják a nagyközönségnek ingyen és cserébe "csak" annyit kérnek az alkotók, hogy mentsük meg a bolygót. Tudod mi a legszebb benne? Mindenki profitálhat belôle. Tudod, túlélés meg ilyesmi. És vajon mi lehet a legrosszabb? Az emberek megnézik, és a mindennapi gondok mellett szép lassan elhalványodik az üzenet. Ne hagyd, hogy ez történjen! Nézd meg egyszer, aztán nézd meg még egyszer a barátaiddal, pároddal, aztán a szüleiddel is, meg a nagyszüleiddel. Nézesd meg a gyerekeddel és annak a barátaival, juttasd el minnél több emberhez, mert szerintem ezt a filmet kötelezôvé kéne tenni az iskolákban is. A képre kattintva HD minôségben lehet megtekinteni a Jutyúbon angolul. Kattints és dôlj hátra.

Verdikt: 10/10.

Gran Torino

A legutóbbi Clint Eastwood film, aminek rendezôje és fôszereplôje is egyben. Egy vén rasszista öregembert alakít, akinek nemrég halt meg a felesége, fiai elhidegültek tôle, unokái szemtelenek és már azt tervezik mi lesz az övék Walt bácsi hagyatékából, ha majd ô is meghal. Egyedül maradt egy immigránsok lakta környéken és épp a felesége temetésének napján költözik mellé egy nagy koreai család. Mellesleg a karakter akit alakít - Walt Kowalaski - harcolt Koreában is, tehát ez egész érdekes alapszitut eredményez (nem mintha a rassziszmus nem lenne elég).

Szóval Walt magányosan tengeti napjait kutyájával és ´72-es Gran Torinojával a garázsban, amivel néha kigurul a ház elé és elégedetten nézegeti a verandáról. A kocsit egy éjszaka megpróbálják ellopni és ezután fura viszony alakul ki közte és a somszédban élô család közt. Annyira fura, hogy megpróbálja megvédeni ôket a helyi banda támadásaitól, miközben folyton "sárgázza" ôket.

A sztoriról többet nem mondanék el, mert nem lenne szép dolog azok miatt, akik még nem látták. Azt viszont igen, hogy ritkán látni ilyen keserédes filmet. Clint Eastwood megint nagyot alakít, színészként és rendezôként egyaránt. A karakter, akit megformál egyszerre rettentôen ellenszenves és tiszteletre méltó, amellett úgy oltja le az embereket, hogy nem bírod ki röhögés nélkül. A többi mellékszereplô szinte eltörpül C.E. mellett. Aki még említésre méltó, az a pap, akit egy fiatal, számomra ismeretlen színész alakít (Christopher Carley). Nem is tudom miért, talán mert anyira ellenszenves az elején és az egyházakkal kapcsolatos fenntartásaimat látom benne megtestesülni, ugyanakkor a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel, kitartó és fejlôdôképes karakter.

Meg kell nézni: 9/10. Clint Eastwood for prezident!

hétfő, június 08, 2009

A hátam a vásznam

Már másfél hete, hogy elkészült a tetoválás a hátamon, de csak most jutottam el odáig, hogy írjak is róla. Mint azt legutóbb írtam, a véglegesítésig várnom kellett egy hónapot. Másfél hétig kentem Bepanthen krémmel a hátam, míg a var lehámlott teljesen. Szépen begyógyult, de pár pólót, trikót, ágyneműt összekentem a fekete bőrdarabkáimmal:)  Egy hónap alatt kellett kitalálnom, hogy miképp legyen a hátam közepén lévő banális hiba kijavítva. Végül a tetoválás előtti éjszaka világosodtam meg. Az ötletet egy rosszul húzott vonal, az inspirációt bedrogozott pókok hálói adták. Most kb két másfél-két órát ültem a székben, mert Balázs az összes kontúrt újrahúzta, ez eltartott egy darabig még úgy is, hogy nagyon gyorsan dolgozik. Az eredménnyel pedig teljesen elégedett vagyok, állat lett. RESPECT Tóth Balázs tetoválómesternek! 

Miután másnap csütörtökön leszedtem a fóliát, hogy levegőzzön a mű, készítettem róla egy olyan igazi béna fürdőszobai fotót, csak nektek! Valamikor majd lesz jobb is, ígérem.

Koszos dolgok: szétszedtem az egerem

5-6 évvel ezelőtt vettem azt a Logitech wireless billentyűzet-egér kombót, amit most is használok. Sajnos az ember nem mos mindig kezet mielőtt használná az egeret, így az elég könnyen koszolódik. Továbbá az én egerem túlélt már néhány tucat vizuálos partit, költözést,  stb. Egyszer megpróbáltam szétszedni késsel, mert nem találtam csavarokat. Most, pár év után, egy elemcsere alkalmával megtaláltam az egyik csavart: egy mély fekete lyukban. Végül szétszedtem darabjaira és megtisztítottam. Ez annyiból állt, hogy meleg víz alatt ledörzsöltem a műanyag részekről a több éves zsírt és koszt, majd kitettem száradni. Nem voltam benne biztos, hogy a hajszárító jót tenne neki, így azt mellőztem. Az összerakás már kicsit nehezebb volt. Az elektronikát 4 apró csavar tartja, és miután sikerült becsavarnom mindegyiket a helyére, akkor vettem észre, hogy kihagytam egy picsányi kis alkatrészt, ami egyébként a wireless connection gombja volt, mint kiderült :) Most majdnem olyan szép, mint újkorában. Lehet a billentyűzet lesz a következő projekt.

péntek, június 05, 2009

Goldie a ZP-ben

Már el is felejtettem, hogy múlt héten voltam a ZP-ben a 300 Ft-os Goldie bulin. Ennek megfelelôen teli volt az egész placc, régi ismerôsökkel és kollégákkal futottam össze, söröztünk, ugráltunk, fasza volt, szokásos téma. Ja igen, interjút is készített velem az Antropos, amibôl kb 2 jól sikerült mondatot vágtak bele a buliról készült videójukba. Csekk it:

hétfő, június 01, 2009

Július: OFF

Az utóbbi hetek egyik legrosszabb eseménye: céges szinten meg lett tiltva, hogy júliusban szabadságot vegyünk ki. Ennek olyan okai vannak, amelyeket nem oszthatok meg itt a blogon, de ez igazából nem is számít. A tény továbbra is fennáll. Ez csak azért igazán bosszantó, mert már bevett szokásommá vált, hogy júliusban kiveszek pár nap vagy egy hét szabit és lemegyek a Balcsira. Idén is azt terveztem, hogy BalatonSound után még lent maradok pár napot Zamárdiban, vagy akárhol a Balcsin és ejtőzök a vízparton. Ezt bebuktam.

Nem, nem akarok máskor nyaralni menni, mert a haverjaim is a Soundra jönnének haza, velük buliznék, chilleznék stb, de így mi lesz? Itt fogok rohadni egész nyáron a betondzsungelben. Ha csak rágondolok hányingerem lesz. Azt mondják áldozatokat kell hozni és hozzuk is őket folyamatosan, de még meddig? (Vannak akik szívesen megteszik, évekig/évtizedekig, de soha nem fogom teljesen megérteni ezeket az embereket.) Persze még nem 100%, hogy ez így lesz, valószínűleg június vége felé derül ki, hogy bevezetik-e a szankciót, de így hogy tervezzen az ember? FUCK!

Jó rabszolga vagyok, de egyszer minden rabszolga fellázad. Per pillanat a halál f@szára kívánom az egész reklámipart. Meg az egész gazdasági válságot. Meg a rohadék WPP részvényeseket.

Függöny.