szerda, február 27, 2008

Cloverfield

Kollegám és szövegíró társam nagy "filmbuzi", szerintem még nálam is jobban, így elmentem vele meg pár haverjával abba a gyönyörűségesen megvilágított konténerbe - amit úgy hívnak egyesek, hogy "ARÉNA PLAZA" -, hogy megnézzük a legújabb szörnymozit: a Cloverfield-et.

Alapvető tudnivalók: a film rendezőjét Matt Reeves-nek hívják, a producerét J.J. Abrams-nek, aki egyébként a következő Star Trek film producere és rendezője is egyben - nagyon várom. Érdemes megnézni a belinkelt IMDB oldalát, részt vett már néhány sikeres filmben illetve sorozatban.

Na de térjünk rá a lényegre. Már amikor megláttam az első trailert a filmről - ami kb semmit nem mutatott, de eleget ahhoz, hogy felcsigázza az érdeklődésem -, akkor sejtettem, hogy annyira szar nem lehet. Szerencsére nem tévedtem. Ráadásul a hivatalos moziposztere is elég jól sikerült, kell egy ilyen nekem is!

Az alapsztori: Néhány new york-i fiatalt követünk egy kézikamerával felvett felvételen, akik épp egy barátjuk búcsúbuliján leledzenek, amikor valami bazi nagy robbanás rázza meg a várost, tűz, törmelék, sikoltozó emberek mindenhol és egyszercsak a Szabadság szobor feje is bekukkant a város belsejébe. A film egyébként másfél órás, pont annyi, mint amennyi felvétel egy DV kazettára felfér. (Van a cselekményben egy mellékszál, ami a kazettára régen felvett - de jelen felvétel által letörölt - eseményeket mutat két szereplő életéből, bevillanó képek illetve rövid klippek formájában.)
Hamar rájönnek, hogy valami hatalmas szörny támadta meg a várost, így hát elkezdenek menekülni, azaz csak egy darabig, mert a főhősben hirtelen felébred a szerelmetes lovag és kidobott szerelme után indul, akire rászakadt a plafon. Józan ember nem rohan a veszte felé, de őt a szerelem hajtotta, ilyet már láttunk sokszor.

Ha már a karaktereknél tartunk, le kell szögeznem valamit: elég jól ki voltak találva, de volt néhány olyan jelenet a filmben, amikor rohadtul lejött az, hogy ezek színészek és kicsit erőltetettnek éreztem a dolgot. Namindegy. Szóval majdnem mindegyik karakter kellően utálatos, seggfej, önző, elkényeztetett köcsögnek volt beállítva, van aki halmozottan hátrányos erkölcsileg, szóval mindenkinek megvoltak a tipikus jellemhibái, amitől nem váltak annyira szerethetővé a szereplők. Kivéve talán két szereplőt, abból az egyik nem érte meg a film végét. Talán néhány emberben felvetődik a kérdés: Na és a szerelmes főhős? Jelentem, ő volt az egyik legszemetebb karakter.

És jöjjön a szörny!
Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy valószínűleg ez volt a legjobban kitalált moziszörny, amit valaha láttam! Nem egy mutáns gyík, nem egy bazi nagy hal, nem egy hatalmas gorilla, hanem valami lény a tenger fenekéről! Kurvajó! Iszonyatosan jól nézett ki! Ahogy a kollegám mondta: emellett a Roland Emmerich féle Godzilla valami kis yuppie-szörnynek tűnik! Ez bazi nagy, félelmetes és nagyon csúnya! Tehát olyan amilyen egy jó szörnynek lennie kell:)

A legjobb az volt a film nézése közben, hogy az első 10 perc tinglitanglija után folyamatosan pörögtek az események, amikor szükség volt egy kis szünetre, hogy szerencsétlen néző fellélegezhessen egy percre, akkor kicsit leállt, egyébként néha azon kaptam magam, hogy iszonyatos sebességgel ver a szívem, ami azt jelenti, hogy nagyon beleéltem magam és ez valószínűleg a kézikamerás-zaklatott felvételnek is köszönhető. Ja, a filmet csak úgy nézd meg moziban, ha a gyomrod edzett! Na nem a véres jelenetek miatt, az nem is annyira jelentős, hanem a folyamatosan mozgásban lévő és rángatózó felvétel miatt. Hallottam olyat, hogy emberek behánytak a moziban! Ez nagy szó egy ilyen filmnél!

Saját értékmérőm szerint ez a film 10/10-es és ennek tükrében lehet revidiálnom kell némelyik korábbi filmes értékelésemet (pl Transformers). Melegen ajánlom mindenkinek és lehetőleg nézzétek meg moziban, mert ezért tényleg megéri az az 1300 (vagy akármennyi) forint! Támogassuk a jó filmeket! Miután áldoztál a MOZI oltárán, otthon letöltheted torrenttel! Megengedem. Én is úgy teszek izibe!

P.s.: Már bejelentették 2009-re a második részt. Mi lesz itt?

vasárnap, február 17, 2008

Mr bush YOU ARE A FASCIST!

Nem szeretem a politikát és eddig nem is foglalkoztam ezzel a témával itt a blogon, de sajnos kikerülhetetlen. Létező dolog, befolyásolja az életünket - életvitelünket - beszélni kell róla, illetve nem kell, de néha ki kell ereszteni a gőzt.

Nem szeretem a bokorgyurit (george bush, így kisbetűvel mint a nemecsek ernőt). Azt a beképzelt és aluledukált népet sem nagyon kedvelem, aminek az élén áll - szerencsére már nem sokáig - de ez más téma.
Szerintem kurva nagy gáz, hogy egy ex-alkoholista, buta, olajbizniszben érdekelt ember áll a világ "leghatalmasabb" országa élén. Őszintén szólva én őt egy dilettáns fasszopónak tartom... juj de jó volt ezt leírni! Mindig örömmel néztem azokat a videókat, amelyek fő célja a bokorgyuri kifigurázása és megalázása volt.
8 éve trónol a Fehér Házban, onnan szarik a világra. Tudtad például, hogy nemrég átpasszíroztak egy törvényt, ami visszamenőleg felmenti a Bush kormányzást az ESETLEGESEN elkövetett háborús bűnökért? Magyarul nem lehet őket felelősségre vonni a jövőben! Ezzel gyakorlatilag elismerték, hogy voltak háborús bűntettek, amikért őket lehetne felelőssé tenni, különben miért nyomták volna át kínkeservesen azt a törvényt? Szaddámot felakasztották (oké, diktátor volt, rengeteg embert küldött a halálba), de szerintem a bokorgyuri meg a bandája is megérdemelne valami büntit - mondjuk napi 3x2 hatalmas néger faszt a különböző testnyílásaiba.

Nyomon követem a most zajló előválasztásokat - nem árt képbe kerülni azzal, hogy ki fog majd a világ leghatalmasabb országa élére állni. Ezt leszámítva nem igazán vágom, hogy mi történik az usában, milyen a közhangulat, mire vágynak az emberek, mit gondolnak. (Hogy is tehetném, van gond nálunk is bőven!) Olvastam pár cikket és láttam már sok videót, amiben a bokorgyurit kritizálják, de amit pár perce fedeztem fel, az az eddigi legkeményebb beszólás, amivel találkoztam! Egy Keith Olbermann nevű híradós-szakkommentátor konkrétan lefasiztázta a bgy-t és mondott még mellé pár szaftos dolgot! Kurvajó! Valaki adjon má neki egy csokor virágot gyorsan! A videót meg nézd meg mindenképp!



Bocsi, hogy ilyen szarokkal zavarom a nyugalmat, ígérem ritkán fog előfordulni!

hétfő, február 11, 2008

Élet a webkettôn: del.icio.us

Már nagyon régóta tervezek egy post-ot arról, hogy milyen webkettes szolgáltatásokat használok az internyeten. Egyrészt azért, mert szerintem ezek az oldalak/szolgáltatások kurva hasznosak és (bizonyos fokig) jelentôsen leegyszerûsík, jobbá-szebbé varázsolják minden aktív - vagy kevésbé aktív - internet felhasználó mindennapjait. Akad néhány olvasóm, akik használják ezeket az alkalmazásokat és akadnak olyanok, akik egyáltalán nem és vannak olyanok, akiknek az orruk elôtt a dolog, csak nem tudnak róla. Próbálok rövid, tömör és érthetô leírást adni ezekrôl a szolgáltatásokról, céljukról, használatukról és remélem, hogy lesz aki kedvet kap a kipróbálásra és esetleg rendszeres felhasználó válik belôle.

Nem nagyon szeretnék belemenni abba, hogy a web2.0 mirôl is szól egész pontosan, mert az megérne egy külön bejegyzést, de ezt már megtették elôttem több százan (ezren, millióan). Akit érdekel a téma, az megnézheti a Wikipedia szócikkét, de tudom ajánlani ezt a videót a Youtube-on, vagy ezt a másikat, amiben egy csúnya bácsi magyarázza el, hogy mi a stájsz - mindegyiket ajánlom a laikusoknak!

Most pedig térjünk rá a címadó témára: a del.icio.us-re (ejtsd: delisösz). Talán elôfordult már veled is, hogy találtál valami jó linket a neten, amit elmentettél otthon a Kedvencek közé és késôbb meg akartad mutatni a haveroknak/csajoknak, de rohadtul nem jutott eszedbe sem az, hogy hol/milyen útvonalon találtad, sem pedig maga az URL, benne azzal a sok fura karakterrel. Na, a del.icio.us egy olyan szolgáltatás, ahol elmentheted a Kedvenc linkjeidet és online tárolhatod ôket! Ez azt jelenti, hogy bármilyen számítógéprôl elérhetôvé válik, amin van internet! Jó mi?

A linkeket úgynevezett ´tag´-ekkel, magyarul címkékkel kell ellátnod mentéskor a könnyeb azonosíthatóság és visszakeresés végett. Én pl. ezen a hétvégén értem el az 1000. linkemet, tehát igencsak sok címkém van, ezek is többféle kategóriában. Hozzáteszem, hogy pár száz link még nem vészes, de így ezer környékén már necces a visszakeresés, ha rosszak a címkék és nincs egy kialakított rendszered. Jobb oldalt láthatod az én címkefelhôm, nagyobb képért klikkolj!
A címkéket csoportosíthatod, átnevezheted, cserélheted, törölheted, rendezheted felhôbe, mint a fenti képen látható vagy egy egyszerû listába, nézheted ABC sorrendben, vagy gyakoriság szerint - ilyenkor a legtöbb hozzárendelt linkkel rendelkezô címkék kerülnek elôre.

Természetesen vannak még más fícsörök is. Alapvetôen bárki megnézheti az általad elmentett linkeket, aki ismeri a del.icio.us profilodat, vagy odatéved valami véletlen folytán. (Van lehetôség arra is, hogy nem, de errôl késôbb.) Itt jön képbe a kapcsolatháló - máskülönben nem beszélnénk webkettôrôl. Létrehozhatsz saját network-öt (hálózatot), ahol elmentheted barátaid, ismerôseid, kollégáid vagy akár cégek(!) deli.icio.us profilját. Amit ôk elmentenek a linkgyûjteményükbe, azt onnantól fogva te is nyomon követheted, ha megtetszik valami, akkor gyakorlatilag 2-3 kattintással elmentheted magadnak is, sôt, egy link elmentésekor Te magad is ajánlhatsz linket olyannak, akirôl úgy gondolod, hogy esetleg érdekelheti! A hálózati kapcsolataid közt külön jelölik, hogy ki az akivel kölcsönös viszonyban állsz és kik a "rajongóid", azaz nézik a profilodat és mentenek el linkeket a sajátjaid közül.

Talán már felmerült benned a kardinális kérdés: hogyan mentem el a nekem tetszô linket? Erre van több módszer is:
1. A profiloldaladon van egy ´post´ link, arra kattintva elôször be kell másolnod a menteni kívánt linket, majd egy ´OK´ után adnod kell neki egy címet, egy opcionális leírást majd a megfelelô címkéket.
2. Firefox-ra letölthetô többféle del.icio.us kiterjesztés innen. Ezek többsége elhelyez két ikont a keresôd címsora mellett:
A bal oldalira kattintva a saját profilod hozza be az aktuális ablakban, a jobb oldalira kattintva pedig felugrik egy ablak, amiben az aktuálisan megjelenített honlapot mentheted el a szükséges adatok megadása után.
3. Szintén Firefox-ra van több olyan kiterjesztés, ami jobb klikk után a kurzor mellett legördülô menüben jelenít meg egy ´Save on del.icio.us´ menüpontot. Innentôl az ügymenet már ismerôs kell legyen.
(Explorerrôl, Safariról és Operáról sajna nem tudok nyilatkozni, azokat nem használom.)
Ennél a résznél kell megjegyeznem, hogy van lehetôség privát linkek mentésére, azaz rajtad kívül más nem láthatja a mentett URL-t, hacsak be nem lép a profilodba a Te felhasználói neveddel és jelszavaddal. Ezt a mentési ablakban a jobb fölsô sarokban látható ´do not share´ felirat melletti négyzet beikszelésével érheted el.

Ezek után már lehet, hogy kedvet kaptál, de aztán átvillan az agyadon, hogy neked van több tucatnyi elmentett linked a Kedvencek mappában és te nem fogsz azzal szarakodni, hogy egyenként elmentsd ôket, ami tök jogos! Sikítófrászt kapnék én is! Szerencsére az oldal fejlesztôi erre is gondoltak és bármelyik böngészôbôl importálhatod a linkjeidet! Fordítva is mûködik a dolog, a már meglévô del.icio.us linkjeidet exportálhatod a gépedre vagy csinálhatsz róluk egy biztonsági mentést.

Azt hiszem minden lényeges pontra kitértem. (Ja, nem mintha sokat számítana, de a del.icio.us a Yahoo! tulajdona.) Szerencsére itt nem viszik túlzásba a regisztrációt, csak egy felhasználói nevet, jelszót és egy érvényes mailcímet kell megadnod. Jó kísérletezést, ha felmerülne valamilyen kérdés, akkor írj a kommentet vagy mailt, szívesen segítek!

vasárnap, február 10, 2008

Talált kincs

Végre hétvége van, már nagyon ránkfért! Ma felkaptam a vállamra a fotóstáskát meg az állványt, hogy tartsak egy kis terepszemlét a Várban. A Zenittel végül csak 1 képet készítettem, de közben bejártam olyan zugokat, amelyek eddig ismeretlenek voltak előttem.

A Ferdinánd kaputól 10 méterre, egy lakásnak berendezett fától nem messze találtam a fal tövében egy MABÉOSZ feliratú irattartót, egy Volános VEZETŐI ENGEDÉLY feliratú irattartót, valamint egy 1957-ben kiállított SZAKSZERVEZETI TAGSÁGI KÖNYVet. Az oldalak penészesek, elég ramaty állapotban van, de a belseje igazi történelmi jellegű mementó! Igazából nem akarok sokat elárulni róla, beszéljenek maguk az oldalak. Lefotóztam és készítettem egy slideshow-t róla, hogy legyen fogalmad miről is van szó.

Ha az ablak jobb alsó sarkában lévő kis ikonra kattintasz, átjutsz egy másik oldalra, ahol ugyanoda kattintva fullscreen-ben is megtekintheted. Ajánlott!

csütörtök, február 07, 2008

...itt elég sok gond van!

Szeptemberben írtam egy post-ot arról, hogy újra járok fogorvoshoz, mert a rágóberendezésem katasztrofális helyzetben van. Miután novembertől februárig kihagytam 3 hónapot - előléptetés, karácsony, szakítás - 2 hete újra visszaültem a fogorvosi székbe.

Eljött az, amire nem vágytam: el kellett mennem a szájsebészetre, hogy kivegyenek 2 foggyökeret (csonkot) a számból. Ezek a fogaim valaha gyökérkezelve voltak, de az évek során kiesett belőlük a tömés, darabonként eltávolodtak a számból a megmarad részek, általában kenyérhéj okozta támadás miatt. A fogorvosom szerint csak akkor érdemes folytatni a kezelést, ha az a két csonk kikerül a számból. Megadta egy haverja számát, aki a 8. kerületi szájsebészeten dolgozik a Ferenc körút és Üllői sarkától 2 percre. Felhívtam, egyeztettünk időpontot, elkezdtem parázni.

A FOGORVOS az egy dolog, de hogy SZÁJ meg SEBÉSZET! Egyből a legrémisztőbb dolgok jutottak eszembe és ismerőseim beszámolói sem segítettek igazán, mikor olyan sztorikkal jöttek, hogy XY-nak be kellett feküdnie 2 napra, YZ meg nem tudott utána 2 hétig dolgozni stb. Levert az izzadtság! A faszomnak kell az embert ilyen rémsztorikkal paráztatni!

Hétfőn elmentem a megadott címre, csináltattam kartont, vizitdíj, beadtam az ambulancián, 10-20 perc várakozás, bementem, velem egykorú srác lett a dokim. A benti állapotok: eléggé meglepődtem, amikor egy kb 30 négyzetméteres területen láttam 3 fogorvosi széket, 15 orvost és 3 beteget! Iszonyatos sürgés-forgás, nem unatkoztak az tuti, bár nekem kicsit balkáni volt a szitu. Ezt próbáltam megemészteni, miközben beleültem/feküdtem a székbe.

Hétfőn csak egy sima vizsgálat volt, a dokim megállapította, hogy fokozottan szarok a fogaim, csináltatott velem röntgent, megbeszéltük a csütörtöki időpontot, hogy akkor kikapja a csonkokat. Csütörtök reggel annyira fostam az egésztől, hogy csak fél óra késéssel sikerült odaérnem. Nem vágytam rá, rohadtul nem! Kaptam szurit 4 helyre, fél perc alatt lezsibbadt a pofázmányom, ő meg munkához látott. Nyomott, recsegett, ropogott, kb 5 perc múlva azt mondta KÉSZ! Semmilyen fájdalmat nem éreztem! Ekkor jött a feketeleves, hogy mit NEM szabad csinálnom 3 napig:
- dohányzás (nem para)
- semmi alkohol (fasza, itt a hétvége)
- semmi édesség (basszus neee!)
- semmilyen tejtermék (duplabasszus neee!)

A másik maradványt két hét múlva szedetem ki. Kicsit paráztam attól, hogy ma nem tudok majd enni, meg nehezen nyeltem a zsibbadt torkom miatt. Vettem a boltban csomó tésztát, szószt, levest meg banánt. Ezzel kell beérnem 3 napig.

Délután amikor kezdett elmúlni az érzéstelenítő hatása, kicsit zabos lettem. Próbáltam kicsit lazítani, de folyton villogott meg prüntyögött az MSN ablakom és azt hiszem kicsit ingerülten válaszoltam néhány emberkének, tőlük ezúton kérek elnézést.

Örülök viszont, hogy lassan de biztosan rendeződik a fogazatom, ha már elkezdtem, végig is csinálom. Szeretnék közben jó sokat szenvedni, hogy emlékezzek rá soha többé ne csináljak ilyen baromságot, hogy hagyom elrohadni őket! Jóétvágyat:)

szombat, február 02, 2008

A józan ész semmibe vétele

Amikor elkezdem írni e sorokat, már több mint 28 órája ébren vagyok, ami nem feltétlenül jó, pláne ha azt vesszük alapul, hogy ma este az A38-on fogok vizuálozni, ami másnap reggel 5-ig tart, tehát rohadt jól tenném, ha vízszintesbe helyezném magam! Ehelyett arra várok, hogy kész legyen egy videorender és nekiálltam blogot írni. Szép látvány lehetek, még jó hogy nem lát senki.

A tegnap este is tök normálisan indult. Elindultam Juca szülinapi bulijára a Ferenciekre, megérkeztem, Juca rámugrott, én megrogytam a meglepetéstől de azért tartottam magam, aztán elkezdtünk inni, beszélgettem emberekkel, Juca egyre részegebb lett, aztán pár ember lelépett a társaságból fizetés nélkül, nem baj a kurva szátokat csak legyen ingyen pia, egyszercsak Juca lefejelte az asztalt, de a visítóképességét ezután is megtartotta, aztán leléptünk mi is, miután fizettünk, Jucát pedig galád módon otthagytuk Daninak és mi elindultunk a Kultiplex. (Bocsi Dani!)

Kultiban kicsi buli, kicsi pia, oszt úgy gondoltam hazasétálok hajnali 2-kor, mert nekem az jó lesz! Elég jó lett, mert beletellett vagy 3 órába, amíg a Kultiból hazajutottam a Várba... Hozzáteszem, gondoskodtam arról, hogy ne unatkozzak. Például a Gellért térről elindultam a Vár felé a Gellért hegy aljában. Aki járt már arra, biztosan látta a magas vaskerítést, amiből fenyegetően meredeznek kifelé a karmok, arra várva, hogy valaki fennakadjon. Szerintem rám vártak ma hajnalban, ezért be is másztam a rács mögé és ott folytattam a hazasétát. Volt ott egy járda, ami tisztán volt tartva, láttam sok emberi szemetet a sziklák aljában, de a legfurább az volt, hogy volt belül egy forrás! A forráscsap mellett szappan, körömkefe és még valami, amit nem vettem ki a sötétben, hozzányúlni meg nem akartam. Érdekes volt. Folytattam a sétát, de néhány sziklán, kóbor macskán, bozóton és zárt ajtón kívül semmit nem találtam. A járda végénél megint átmásztam a kerítést, megint nem akadtam be. Erre ittam egy korty sört.

A Tabán aljában található néhai miniszterelnökünk, Antall József mellszobra. Ott megpihentem egy picit, rámfért. A szobor tekintete az út túlsó oldalán állapodott meg egy piros lepelbe burkolt emberen, aki egy padon ült. Illetve valami hasonlót csinált, mert azt leszámítva, hogy úgy nézett ki mint a klasszikus hajléktalan mikulás, erőteljes előre-hátra ingó mozgást végzett a törzsével, miközben teljesen rapszodikus módon sikolyok, káromkodások és más megfejthetetlen szavak hagyták el a száját, amit véletlenszerű rángások követtek. Senki más nem volt a környéken. Csak Antall Jóska, a hajléktalan mikulás, meg én. Ott abban a pillanatban számomra az az emberi roncs testesítette meg a mai Magyarországot. Antall Jóska kb csóválta a fejét, hogy "nem hittem volna, hogy képesek lehetünk ennyi szart összehordani, de tévedtem" és mindezt megmutatta nekem, hogy elmondjam nektek is a jelenést:) Szóval láttam a jelent, de a jövőt azt nem. Köszi Jóska!

A hideg arra sarkallt, hogy felgyalogoljak végre a Vár tövébe, ahol legelőször megpihentem a fámnál. Ja igen, van egy fám a Vár tövében, amit Szilveszterkor találtam. A fákhoz fűződő érdekes viszonyomat majd egy későbbi post-ban leírom ígérem, addig elégedjetek meg a tényekkel. Szóval leültem, söröztem, elszívtam egy cigit, amit Karesztól lejmoltam mielőtt eljöttem a Kultiból és közben szarrá fagytam, de mindezért kárpótolt a gyönyörű FÁM látványa!


Miután mirelitpizza lett a seggemből, minél előbb haza akartam jutni és oda a Ferdinánd kapun keresztül vezet az út. Ami éjfél és reggel 6 között zárva van, ezt egy baszottul nagy lakat adta tudtomra, meg a tábla amit eddig nem vettem észre. Nagyon örültem ennek, ezért miután bemutattam a középső ujjam a térfigyelő kamerának, elindultam a várfal mentén, mert nem volt más megoldás. Valójában ez a rövidebb út, de mást akartam hazafelé útbaejteni, na mindegy. Ehelyett inkább behatoltam egy tiltott területre, amit táblák meg kerítések óvtak tőlem. Annyira nem részletezném, a lényeg, hogy van ott hátul egy kurva nagy gödör, ahol majd kb 20 év múlva mélygarázs lesz. Táblák figyelmeztettek arra, hogy nagy és veszélyes ebek őrzik a területet. Bár először egy picit fostam, hogy mi lesz, ha most valaki elkap, vagy jönnek a kutyák, de aztán kezdett nem érdekelni, hiszen már olyan régóta voltam ott és senki sem szúrt ki, hogy még a kutyák létezését is kétségbe vontam. Végül leléptem, annyira nem volt izgalmas az a lyuk, teli van a város ilyenekkel.
Végül hazaértem, de nem feküdtem le... miért is? Ja igen, a napfelkeltéért!


Morning from the balcony from zsutti on Vimeo.

Összefoglalom:
Ma hajnalban kétszer léptem tiltott területre (lett volna egy harmadik, de ott már tényleg magas volt a kerítés). Ha lett volna egy épeszű ember mellettem, megállított volna... Szerencsére nem volt senki, ezért túlléptem a saját beidegződéseimen és volt merszem azt csinálni, ami a józan észnek ellentmond! Lehetett volna bajom, de végül nem lett, mert azért óvatos voltam. Tudjátok mi volt az egészben a legjobb? Az, hogy felszabadító erejű élmény volt! Éreztem, hogy élek! Ugyanúgy éreztem, amikor végignéztem a napfelkeltét ma reggel! Nem emlékszem mikor csináltam ilyet utoljára. De nagyon kellett már...

Jólvan, tudom mire gondoltok, mostantól nyugodtan tekintsetek zakkantnak, tudok ezzel élni. Ja, egy kérdésem azért volna hozzátok: te érezted már igazán valaha, hogy ÉLSZ? A szó spirituális értelmében! A kérdés komoly, a "hülye vagy" jellegű kommentektől kíméljetek.