Ma életemben először kimerészkedtem a városba biciklivel. Nem volt rosszabb, mint mikor először vezettem itt. Nem ütöttem el senkit, oszlopot se találtam telibe, pedig csúcsforgalom volt és sokat kellett kerülgetni. a cipőm szélét azért sikerült felhasítanom. Az Örs vezér tértől egészen a Moszkváig kerekeztem, ott ettem valamit majd jöttem vissza. Mózes biciklijével voltam. Borzasztóan van beálllítva, egy igazi rettenet.
Visszafelé megállatam a Margit hídon. Orkán erejű szél fújt, szemben a Duna folyásával, amitől eléggé morcosnak, furának tűnt a folyó. Néha úgy tűnt, mintha visszafelé folyna. Ott álltam tíz percig, csak néztem a vizet és élveztem, ahogy a szél lökdös. Ez egy tiszta momentum volt az életemben. Huszonvalahány órája nem aludtam, de most azt hiszem eljött az ideje egy kis szunyának.
péntek, augusztus 18, 2006
Tekerés
na ki írta? zsutti @ 14:41
Tagek: sikerélmény, sport
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Anybody who rides a bike is a friend of mine.
Megjegyzés küldése