Equilibrium

Már harmadik napja fekszem itthon betegen 38-39°-os lázzal, amiből egyébként kurvára elegem van, és mivel ilyenkor nem sok szórakozási lehetőség akad, filmeket töltök le és nézek meg. Tök véletlenül bukkantam rá az Equilibrium című filmre, amelyről az első infóm az volt, hogy Christian Bale alakítja a főszerepet. Gyorsan rákerestem az IMDB-n, ahol 7.8-as átlaga van, ami, valljuk be, nem szar. Csak azt nem értem, hogy ez a film, hogy kerülhette el a figyelmem az elmúlt 8 évben? Merthogy kurvajó!

A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, valamikor a III. Világháború után. Az emberiséget egy újfajta "vallási" szekta vezeti, élén az Atyával. Betiltottak mindennemű művészeti alkotást: könyveket, festményeket, zenét és az emberi érzéseket is, mert a csoport szerint ez vezet a háborúkhoz, így az emberiség pusztulásához is. Ezt úgy érik el, hogy az embereknek egy Prozium nevű szert kell beadni maguknak napi szinten. Természetesen vannak ellenállók, akik megtagadják a szer használatát, így ők érzésbűnözőkké válnak, a társadalom ellenségeivé. Az érzésbűnözők felkutatását és elpusztítását végzi a Grammaton Papság, amelynek vezetője John Preston (C. Bale). Ezek a papok tökéletes gyilkológépek, nem szaroznak, nem kérdeznek, csak lőnek. Egyik reggel Preston elmulasztja bevenni a Prozium adagját és szép lassan rájön arra, hogy vannak érzései. Na, itt kezdenek el bonyolódni a dolgok, ugyanis Prestonnak nem könnyű azt a munkát folytatni, amiben egész életében hitt, de egyre inkább megkérdőjelezi az ésszerűségét.

A színészi alakítások közül egyértelműen Bale-é emelkedik ki toronymagasan, de nem tudnék felidézni olyan karaktert, aki nem tűnt hitelesnek. A sztori teli van csavarokkal, amelyek a legváratlanabb pillanatokban csapnak le a gyanútlan nézőre, ez kifejezetten jó pont a filmnek. Aztán ott vannak még az elképesztően jól megkoreografált harcjelenetek. Egyszerűen lenyűgözőek. Ha ugyanúgy lelassították volna néhányszor, mint a Mátrixban, akkor valószínűleg azt mondanám, hogy gyönyörűek, de így csak majdnem. Azért nincs miért szégyenkezni így sem.

Erősen ajánlott film. Verdikt: 9/10

A hazugság feltalálása

Vasárnap este átgurultam Danielsanhoz dumálgatni, aztán megmutatta a címben szereplô filmnek az elejét. Annyira tetszett, hogy azon mód megnéztük és nem bántam meg.

Képzelj el egy olyan világot, ahol az emberek természetükbôl fakadóan igazat mondanak. Nincsenek kegyes hazugságok, csalók, kamuzós reklámok, aljas fônökök, sokszereplôs filmek, mindig mindenki megkapja az arcába a kôkemény valóságot. Nem tudod elképzelni milyen lehet, ugye? Na, már csak ezért meg kell nézned a filmet!

A film fôhôse Mark Bellison, aki egy hatalmas lúzer, Ricky Gervais alakításában. Mark forgatókönyvíróként dolgozik (legalábbis a film elején), szerelmi élete nincs, randijától meglázó kosarat kap, anyja az öregek otthonának a "Ki hal meg legközelebb?" klubjának a vezetôje, aztán kirúgják a munkahelyérôl és a fôbérlôje is ki akarja dobni a lakásából, mert nincs elég pénze. Szóval elég szarul áll a szénája. Élete legrosszabb napján véletlenül feltalálja a hazugságot, ami egy elképesztô lavinát indít el az életében, aztán kicsit késôbb az egész emberiségében. Újra talpra áll, de túl késôn jön rá az örök igazságra, hogy a nagy felfedezések nagy felelôsséggel járnak. Nem akarom lelôni a film legnagyobb poénjait, ezért a történet mesélésében itt meg is állok, a többit látni kell.

Csak a film megnézése utáni napon esett le, hogy valójában egy kôkemény társadalomkritikát néztem végig, csak a röhögéstôl nem vettem észre. Minden és mindenki megkapja a magáét: a filmgyártók, a reklámipar, a vallások, a szépek, gazdagok, csúnyák és a szegények. (Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon a mi világunk a hazugságok miatt ilyen izgalmas?)

Verdikt: erôs 7-es. Ajánlom minden korosztálynak.

The Imaginarium of doctor Parnassus

Tegnap megnéztük _Nec-cel és Mazsival a magyar fordításban "Doktor Parnasszus és a képzelet birodalma" címû új Terry Gilliam filmet a Corvinban. Én nem tudom mit szed Gilliam, de meglehetôsen elborult alkotás lett ez is, hasonlóan korábbi nagysikerû illetve kultikus filmjeihez, mint a Brazil, 12 Majom, Félelem és reszketés Las Vegasban. A sztorit kicsit visszafogottabbnak éreztem az elôbb felsorolt mûvekhez képest, de kerek volt az egész és ezt illetôen nem volt hiányérzetem a film végén. A Doktor Parnassus gyakorlatilag a fausti történet újrafeldolgozása, csak más körítéssel. A film készítését beárnyékolta a fôszereplô, Heath Ledger halála, aki a forgatás ideje alatt távozott az élôk sorából. A forgatókönyv átírásával és új arcok bevonásával sikerült a Heath-el fel nem vett jeleneteket leforgatni, így a film bizonyos részeiben Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrel veszik át a szerepét.

Valamiért most nem érzek elég ingert magamban, hogy jól kivesézzem a filmet, mert belekötni nem nagyon tudnék, a szereplôk közül meg csak a Valentinát alakító Lily Cole-t említeném, mert dögös csaj, az ördögöt alakító Tom Waits-et, akinek a fizimiskája tökéletesen illett ehhez a szerephez és Verne Troyer-t emelném ki, aki tökéletesen alakította a törpét, de talán ez volt az elsô olyan film, amiben éreztem, hogy a fickó színészkedni is tud. A látványt illetôen nincs okom panaszra, egy hatalmas mese az egész film, ennek megfelelô díszletekkel és karakterekkel, kellemes volt a szemnek, na!

Verdikt: 8/10. Jó film, többször nézhetô.

Avatar

Megint hirtelen felindulásból mozibamenést követtem el, mivel szerencsére szerdán rövid nap volt bent a cégnél, így délután 1-kor egy ex-kollégámmal összebeszélve jegyet foglaltunk az Avatar-ra az IMAX 3D-ben az Arénában. Volt kb másfél órám, hogy odaérjek, csak előtte haza kellett békávéznom 1-2 dologért és kénytelen voltam a kezdődő esőben elindulni, ha oda akartam érni. Nos, nekem sikerült, a havernak nem, kicsit nagy volt ma a dugó a városban. Mázlimra a kanyargó sorban messze elöl megláttam régi főiskolás ismerősömet Bellát és pasiját, akik odahívtak magukhoz és én pofátlanul kikerülve kb 200 embert odaálltam melléjük. Pont ők kerültek sorra:) Oké, majd akkor bazmegelj, ha Te nem ezt tetted volna a helyemben. Na látod! Ami még szebbé teszi a szituációt, az a tény, hogy mivel a lefoglalt jegyeket nem tudták időben átvenni az eredeti tulajdonosaik, akik valószínűleg mögöttem álltak a sorban, rengeteg hely felszabadult és konkrétan a legfaszább pontról nézhettem végig a mozit 3D-ben! HA! HA-HA!

Hogy is volt az a markeingbullshit? James Cameron az évszázad filmjét csinálta meg? Lehet, hogy annyira nem volt bullshit, de szerintem az évszázad filmje egy olyan film lehet csak, amibe nem lehet belekötni. Essünk túl a negatív részen, nem lesz sok. A sztorit már a trailerből ki lehetett találni, aztán jöttek az infómorzsák a filmről, ami rendjén is van, de én speciel szeretem, ha egy film dramaturgiája rejteget meglepetéseket. Az Avatar annyira nem felelt meg ennek az elvárásnak, a legtöbb fordulatot előre kitaláltam és be is jött. Nehéz szabadulni a hálivúdi kliséktől, ugye James? Már a karakterek önmagukban elővetítettek bizonyos történéseket, fejlődésük viszonylag egysíkúnak mondható, főleg a főszereplőtől vártam valami mélyebb belső küzdelmet, de ezt nem érzékeltem. Kb ennyi negatívumot tudok a filmmel kapcsolatban felhozni.

A pozitívumot egyértelműen a látvány és néhány szereplő testesíti meg. Az emberek oldaláról ott van Giovanni Ribisi, aki tökéletesen testesíti meg a könyörtelen Vállalatot. Tudja, hogy rosszat cselekszik, ezzel egy cseppet sem törődik. Stephen Lang, aki a könyörtelen ezredest alakítja, az egyik kedvenc figurám. Olyan, mintha egy öreg Schwarzeneggert gyúrtak volna össze a Hivatali Patkányok "főnökével". Ahogy ott ál katonás eleganciával a fedélzeten, kezében egy bögre kávéval, miközben alatta szarrá zúzzák az emberek a környéket és tök elégedett, mert szerinte ez így van rendjén, mert ez a parancs. Tökéletes. Sigourney Weaver, mint a főtudós, szintén tökéletes választás. A karaktere egy picit az Asimov könyvek Susan Calvinját jutattja eszembe. Azt megemlíteném, hogy Cameron és Weaver az Aliens óta nem dolgozott együtt. A főszereplőről, Sam Worthington-ról nem tudok se jót se rosszat mondani, nem nyújtott kiemelkedőt, de állta a sarat. Zoe Saldana, aki a Naavik vezetőjének a lányát, Neytiri-t alakította viszont nagyon jó volt a szerepében, mondom ezt mindazok ellenére, hogy a vásznon végig egy 4 méteres kék macskaként láttuk. És itt jön képbe a látvány. Az egy dolog, hogy a Cameron által elképzelt idegen világ - a Pandora bolygó - az egyik leggyönyörűbb, amit valaha filmre megálmodtak és meg is valósítottak (kedvencem az éjszaka UV-fényárban tündöklő dzsungel, BE-SZA-RÁS), de ahogy a Naavikat megcsinálták, az egyszerűen bámulatos. Az elmúlt 10 évben sorra jöttek ki az durvábbnál-durvább CG animációval készült filmek, de ennyire tökéletes mimikával rendelkező antropomorf földönkívüli élőlényeket még nem pipáltam. Amúgy az Avatar ötlete '95-ben került a fiókba, mivel akkor még nem állt olyan szinten a technológia, hogy megcsinálhassák azt, amit Cameron megálmodott. Ő azt akarta, hogy a lények arcán felismerhetőek legyenek az érzelmek és igazinak tűnjenek. Sikerült neki és szerintem megérte ennyit várni, mert igen sokat rontana a film élvezhetőségén, ha mondjuk Final Fantasy szintű mimikára lennének képesek a Naavik. Van egy nagyon jó making of videó, ami mélyebb betekintést nyújt a munkafolyamatba és elmondja azt, amit én nem tudok, érdemes megnézni.

Szóval a látvány odatett rendesen, főleg 3D-ben! A film végén lévő kb 20 perces csatajelenet pedig valami elképesztő volt, főleg azért, mert fel lehetett fogni az eseményeket! A Transformers filmeket pl azért kedvelem egyre kevésbé, mert a csatajeleneteket képtelenség ésszel felfogni, annyira rángatózik a kamera. Volt néhány nagyon megható jelenet, továbbá nem elhanyagolható az a burkolt üzenet sem, hogy addig változtassunk a viselkedésünkön, addig mentsük meg a Földet, amíg nem késő. (Divatba jöttek mostanában ezek az öko-filmek, nem?) Komolyan elgondolkodtam azon, hogy még egyszer meg kéne nézni moziban, ami nálam elég ritkán fordul elő.

Verdikt: 9,5/10. Erősen ajánlott moziban megnézni! (Most vissza kéne mennem a korábbi filmes posztjaimhoz és le kéne pontoznom a Transformerst, de nem teszem meg, mert az akkori véleményemet tükrözi. Ez van, fejlődik az ember.)

2012

Figyelem, spoileres írás következik, tehát aki még nem látta a filmet az ne olvassa el, bár jobban teszi ha mégis, mert lehet, hogy nagy csalódástól mentem meg.

Roland Emmerich megint "nagyot" alkotott, pedig a legutóbbi remekmûve után megfogadtam, hogy kerülöm a filmjeit mint a pestist, de a rohadt marketinggépezet, ami iszonyat nagy hype-ot csapott a film körül, olyannyira hatékony volt, hogy fenntartásaim ellenére el akartam menni a moziba, csak hogy a látványt élvezhessem. (Ne higgyetek a reklámoknak.) Szerencsére a hugom hétvégén letöltötte illegálisan én pedig hirtelen felindulásból lemondtam a mozis terveimrôl és ajánlottam, hogy nézzük meg. Nem kellett a film végét kivárnom, hogy tudjam, bölcs döntést hoztam.

Kezdjük ott, hogy egyszerûen túl sok a borzalom. Vágom én, hogy a világ legnagyobb katasztrófafilmjérôl van szó, nyilván hullanak az emberek mint a legyek, de egy majdnem 2 és fél órás filmben legyenek már legalább apró poénok, amik ellensúlyozzák a borzalmakat és a fô(bb) szereplôk tengôdését nyomorúságos életükben. Több mint egy órát kellett várnom ahhoz, hogy elhangozzék az elsô olyan poén, ami bár nem volt egy szellemes beszólás, de legalább viccesen adták elô. Kurvára nyomasztó volt a film és nem csak a poénok hiánya miatt, hanem a közepesen vagy annál rosszabbul teljesítô színészek miatt.

A fô karakter - Jackson Curtis (John Cusack) - elvált apa, bukott író aki csak hétvégéken láthatja gyermekeit, ráadásul az exfeleségének már van új pasija, aki sikeres plasztikai sebész LA-ban és a fia imádja, míg Jacksont annyira nem. Magyarán elég szerencsétlen ember, de rájön, hogy a kormány a Yellowstone parkban egy nagyon titkos kísérletet folytat és a darabokból összerakja, hogy a világnak hamarosan ANNYI. Oliver Platt, mint az elnök egyik jobb keze lazán hozza a köcsög politikus figuráját, de újat nem tud mutatni. Danny Glover játssza az elnököt, aki amúgy nagyon jó színész, de itt olyan kis erôtlenke, nem tetszett az alakítása. Woody Harrelson, aki a kicsit kattant összeesküvés-elmélet gyártót alakítja még vicces volt valamilyen szinten, de szerintem túlzásba vitte a kattantságot. Ettôl függetlenül nem kellett volna kinyírni egy vulkánkitöréssel. Akit kiemelnék a szereplôgárdából, az Chiwetel Ejiofor, aki azt a tudóst alakítja, aki figyelmezteti az elnököt. Ô egy nagyon tehetséges feltörekvô színész, aki kis(ebb) költségvetésû filmek után egyre több hollywood-i produkcióban fordul meg, ami tök jó, mert megérdemli. Látszik is rajta, hogy nem rutinból nyomja a színjátékot és amikor ráncolja a homlokát, elhiszem neki hogy gondterhelt, nem úgy mint pl John Cusack-nek.

Két nagy hibája van még a filmnek, az egyik, hogy teli van hálivúdi klisékkel: a tudós, aki elôre megjósolja a bajt; a tudós, aki téved egy fontos dologban; a köcsög politikus; a szétszakadt család, akik a film végén újra egyesülnek; az ember, aki csak egyszer vett életében repülôórát, de úgy kerüli ki a még álló vagy éppen rádôlni készülô felhôkarcoloókat, hogy az Al Kaida nem alkalmazná; a kattant remete; a kormány, ami nincs a helyzet magaslatán; az elrontott mentôakció, amit az utolsó utáni pillanatban sikerül csak helyrehozni és még sorolhatnám. Szinte az összes fordulat kiszámítható. Ja, majd kihagytam a nagy összefüggéseket! Az például lesúlytott, hogy Curtis annak az orosz milliárdosnak dolgozik, akinek a "csaja" annál a dokinál csináltatta meg a melleit, aki Curtis exnejének a jelenlegi pasija. Nabazmeg.
A másik nagy hibája a filmnek, hogy aki a Curtis közelében van, az túlél bármit, legalábbis jó sokáig. Oké, nyilván nem lehetne megcsinálni azt, hogy a film elején kapásból ráesik a fôszereplôre egy felhôkarcoló vagy hegy, de ami sok az sok. Szétesik a világ és a faszi gyorsabban hajt bármilyen gigantikus méretû, éppen alatta keletkezô repedésnél, kikerüli az összes égbôl lepottyanó autót, kamiont, óriásfánkot, felhôkarcolót és persze tûzgolyókat, leelôzi a piroplasztikus folyamot, mindezt egy nehéz limuzinnal vagy épp egy csotrogány kisbusszal. Említettem már az embert aki egy repülôóra után hihetetlen manôverekre képes egy Cessnával, majd késôbb egy Jumbo Jettel? Ami nagyon felbaszta az idegrendszerem, hogy háromszor szállt fel repülôgéppel úgy, hogy baromira nem volt meg a felszálláshoz minimálisan szükséges sebesség, de felszálltak, ebbôl az egyik a Jumbo Jettel volt kétszáz méteres rajtolás után. Mondhatják nekem az okosok, hogy "de beszakadt alattuk a föld, gyakorlatilag a levegôben voltak és tovasiklottak" de ez kurvára nem így mûködik. Kérdezz meg egy pilótát.

Amúgy a film talán legnagyobb kliséje az volt, amikor a Sixtus-kápolna kettérepedt és a repedés a plafonon éppen Ádám és Isten ujja között vonult el. A jelenet elején annyira éreztem, hogy ez fog történni, de fájdalmamban mégis felordítottam. Ja és szerintem majdnem ezzel egyenértékû, hogy az amerikai elnököt a John F. Kennedy repülôgép-anyahajó lapítja ki. No comment.

Emmerich totál hülyére veszi az embereket és ez a sok koncentrált baromság csak elvonja a figyelmet az egyetlen dologról, ami ér valamit a filmben: a látvány. Minden lehetséges természeti katasztrófát megmutat, persze minden 100-szor nagyobb és intenzívebb, mint amikor nem esik szét a Föld. A pusztítás korrektül össze volt rakva, ennek ellenére néhol mégis olyan érzésem volt, mintha valami játékot néznék fasza grafikával.

Meg lehetett volna menteni a filmet, ha a végén valaki fejbelövi John Cusack-et, hiszen fellopóztak a mentôbárkára, ráadásul ezzel majdnem elbaszták ez egész akciót. (Ezt nem én mondtam, hanem ex-kollégám Attila, de egyetértek vele.) Az egész filmben csak a milliárdosok, politikusok, kínai segédmunkások meg Afrika járt jól. Az oroszok rábasztak mind, valószínû azért, mert viccesek voltak.

Roland bazmeg, már az elôzô filmednél megmondtam, hogy leülhetsz, mert ez EGYES! Ne is állj fel a helyedrôl, teszünk bilit a széked alá.

District 9

Spoilermentes írás következik.
Tegnap megnéztük hugommal a District 9 című überfasza science-fiction-t és összegzésképp annyit mondanék róla, hogy O-DA-BASZ! Meg merem kockáztatni, hogy az utóbbi évek (talán évtizedek) egyik legjobb SF filmje, értem ezt a látványvilágra és történetre egyaránt. A legjobb példa arra, hogy még lehet kliséktől mentes SF-t készíteni. Ja és mindössze 30 millió dollárból készült!

A sztori dióhéjban: 28 évvel ezelőtt egy földönkívüli hajó leparkolt Johannesburg fölött. A hajóban kb 1 millió földönkívülit találnak, elképesztően "embertelen" körülmények között, így letelepítik őket a hajó alatt lévő területre, amelyből földönkívüli-nyomortelep lesz. A Rákok (így nevezik őket) és az emberek egymás mellett élnek, ők is kénytelenek megtapasztalni a földi bürokrácia örömeit és az emberi zsarnokságot. A hatóságok elhatározzák, hogy kitelepítik őket egy szebb, jobb, biztonságosabb helyre, és beküldik az embereiket, hogy aláírassák velük az XYZ kitelepítési nyomtatványt. Így kerül a képbe a film főszereplője - Wikus Van Der Merwe (Sharlto Copley) - aki egy szerencsétlen aktakukac, de a véletlen folytán kapcsolatba kerül az idegenek technológiájával és innentől kezdve elszabadul a pokol, amiről inkább nem írok le egy szót sem, mert minél kevesebbet tudsz a filmről, annál nagyobb élmény lesz megnézni. És ez most tök komoly! Szándékosan kerültem mindenféle anyagot a filmmel kapcsolatban, talán csak a 2 trailert láttam (a másodikat nem kellett volna), meg a weboldalt és nem bántem meg. Előre szólok, hogy a filmben jócskán vannak gyomorforgató jelenetek, tehát gyengébb idegzetűek készítsék elő a hányós zacsit a popcornos mellé.

Verdikt: 10/10. Nehéz film, emészteni kell, de újra megnézném. Remélem lesz folytatás. A filmnek vannak aktuálpolitikai síkjai is, eléggé nyilvánvalóak. Már írtam, de örülök annak, hogy kevesebb klisét és több eredeti ötletet láttam. Külön jó pont, hogy végre nem egy amerikai nagyváros fölé szálltak le az Rákok, hanem az "idegenszűz" Johannesburgban.

Ejtenék még pár szót a rendezőről, Neill Blomkampról. Kiderült, hogy ennek a számomra ismeretlen rendezőnek már több alkotását láttam korábban, csak nem tudtam, hogy az ő keze nyomát kell dícsérnem. Elsőként itt a kedvenc Citroen reklámom:


Aztán itt van ez a Nike cipő:


De készített filmet az Adidasnak is pár éve, az adicolor kampányhoz:


Ám talán a legfontosabb a sok kisfilmje közül, az Alive in Joburg, ami gyakorlatilag a District 9 pilotja volt 2005-ben. A D-9 főszereplője is feltűnik benne pár mondat erejéig:


Én azt mondom adjanak ennek az embernek sok millió dollárt és csináljon még ilyen állat filmeket! (Mondjuk a Ghost in the shell-t.)

JCVD

Erre a filmre már tavaly óta kíváncsi voltam, mióta először hallottam róla. Különlegessége az, hogy főszereplője Jean-Claude Van Damme (eredeti nevén Van Varenberg), aki saját magát alakítja a filmben, egy meghasonlott lecsúszott színészt, aki csak tizedrangú szerepeket kap tizedrangú filmekben, avagy már azokat sem, miközben egy gyermekelhelyezési pert próbál átvészelni, szóval elég szarul áll a szénája. Visszautazik szülőhazájába, ahol még mindig nemzeti hősként tekintenek rá, hogy tiszta lappal indulhasson el újra, amikor véletlenül egy bankrablásba keveredik. Nem egyszerű eset...

Ez a film egy nagy önszatíra. Van Damme miatt készült el, róla szól, ő áll az események középpontjában, miközben újabb szerepeket kell eljátszania egy lehetetlen szituációban. Őszintén mondom, hogy talán ez az első film, amiben Van Damme valódi színészi énjét láthatjuk. Teljesen mást hoz, mint amit eddig megszokhattunk tőle, azaz nem zúzza le a rosszfiúkat váratlanul egy fejberúgással. A film vége felé, mintegy megszakítva a cselekményt, egy váratlan vallomást kapunk Van Damme-tól, talán ez a film legmegkapóbb része. Egyenes és őszinte, szívszorító. A végkifejlet igazságtalan, de aztán ő is megkapja a feloldozást.

Verdikt: 8/10. Ajánlom mindenkinek aki utálja Van Damme-ot. Aki rajong érte, az úgyis megnézi.

Becstelen brigantik

Nem annyira friss a moziélmény, kb egy hetes, de még mindig elevenen él bennem ez a film, amivel Quentin Tarantino felébredt csipkerózsikaálmából és újra azt csinálja amihez ért: sok vér, erőszak, miközben a néző szétröhögi a fejét. Na jó, ez nyilván nem mindenkinél jön be, Ági például annyira nem szereti az erőszakos filmeket, ezért a legérdekesebb jeleneteket - tehát amikor náciöldöklés folyik - eltakart szemmel nézte végig, miközben én visítva csapkodtam a térdem. A film után enyhe frusztráltságot véltem rajta felfedezni, de megértettem.

Szóval Quentin bácsi kitalált egy sztorit, ami a II. világháború alatt játszódik: az egyik cselekményszálon egy maroknyi amerikai zsidó katona a frontvonalak mögé megy, azzal a céllal, hogy irtsák a nácikat. Ez olyan jól sikerül nekik, hogy a német katonák körében egyre durvább rémhírek terjednek el róluk, tegyük hozzá nem alaptalanul. A csapat vezetője Aldo Raine hadnagy, akit Brad Pitt alakít. Pitt alakításáról csak annyit, hogy már megint nagy figurát hozott össze, amiről nagyrészt az elképesztően fülsértő tennesse-i akcentusa tehet, főleg mikor elkezd olaszul beszélni :) Ez a fickó zseniális színész. A másik cselekményszál egy Shosanna nevű zsidó lányról szól, aki tanúja lesz, ahogy egy náci tiszt lemészárolja a családját és kis híján őt is. Elmenekül és Párizsban bujkál, mígnem újra találkozik a Nemezisével. Nem akarom az egész sztorit elmesélni, a lényeg, hogy ha a film szerint történtek volna az események, a háború végkimenetele is más lett volna.

A szereplőgárdáról még ejtenék néhány szót, mivel megérdemlik. Mivel Tarantino szereti autentikus szereplőkkel megtölteni a filmjeit, itt javarészt német és osztrák színészekkel dolgozott együtt, köztük van Til Schweiger, Daniel Brühl (Good bye Lenin), Christoph Waltz (szintén zseniális színész), Gedeon Burkhard (Kommissar Rex, Cobra 11) és Martin Wuttke mint Hitler. Hitler karakterét meglehetősen viccesre sikerült megformálni, leginkább egy toporzékoló kisgyerekre emlékeztet, aki nem ehet a csokis sütiből.

Ami a legjobban tetszett a filmben - és szinte minden Tarantino filmben - azok a precízen felépített jelenetek és a színészek szájába adott hosszú magyarázó monológok, egyszerűen zseniálisak, főleg német nyelven! Tudom, hogy a legtöbb magyar ember valamilyen megmagyarázhatatlan okból utálja ezt a nyelvet - Nec haverom szavaival élve csak azért találták ki, hogy a Rammstein megzenésítse - de számomra zene volt a füleimnek ezeket a tarantinoi szövegeket a pattogós német nyelven hallgatni. Egyúttal itt javasolnám mindenkinek, hogy ne szinkronnal nézze meg a filmet, mert négy nyelven megy a duma és szerintem a szinkron sokat vesz el az élvezeti értékéből.

Verdikt: 10/10. Tarantino újra magához tért, könnyesre röhögtem magam még a legbrutálisabb jelenetek alatt is.

HOME

Van ez a film, aminek Luc Besson a producere és Yann-Arthus Bertrand a rendezôje. Másfél évig készült és a bolygónk elszomorító állapotára kívánja felhívni figyelmünket. Június 5-én, Környezetvédelmi világnapon mutatták be az interneten, mozikban, és félszáz ország tévécsatornáin ingyen és bérmentve. A film elérhetô angol, francia, német és spanyol nyelven.

A film az elsô perctôl kezdve a képernyô elé szögezi az embert, hiszen olyan légifelvételeken keresztül mutatja be a bolygót, az élet kialakulását, a legfantasztikusabb tájakat, tengereket, állatokat és hogy mindehhez mit "adott hozzá" az emberi faj, hogy olyat a Baraka illetve a Vándormadarak óta nem láttam. Lenyûgöz, elgondolkodtat, odabasz. A film végére érve konkrétan szarul éreztem magam, mert ember vagyok és hogy pár ezer év alatt mit csináltunk a Földdel. Beugrott a Mátrix, amikor Smith ügynök kifejtette az épp fogságban tartott Morpheusnak, hogy "az emberiség egy betegség, a bolygó rákfenéje". Mennyire igaz. Ha így folytatjuk az emberiség HOME-LESS lesz.

Érdekes üzleti modell egyébként, hogy leforgatnak egy filmet rengeteg pénzbôl másfél éven át, aztán odaadják a nagyközönségnek ingyen és cserébe "csak" annyit kérnek az alkotók, hogy mentsük meg a bolygót. Tudod mi a legszebb benne? Mindenki profitálhat belôle. Tudod, túlélés meg ilyesmi. És vajon mi lehet a legrosszabb? Az emberek megnézik, és a mindennapi gondok mellett szép lassan elhalványodik az üzenet. Ne hagyd, hogy ez történjen! Nézd meg egyszer, aztán nézd meg még egyszer a barátaiddal, pároddal, aztán a szüleiddel is, meg a nagyszüleiddel. Nézesd meg a gyerekeddel és annak a barátaival, juttasd el minnél több emberhez, mert szerintem ezt a filmet kötelezôvé kéne tenni az iskolákban is. A képre kattintva HD minôségben lehet megtekinteni a Jutyúbon angolul. Kattints és dôlj hátra.

Verdikt: 10/10.

Gran Torino

A legutóbbi Clint Eastwood film, aminek rendezôje és fôszereplôje is egyben. Egy vén rasszista öregembert alakít, akinek nemrég halt meg a felesége, fiai elhidegültek tôle, unokái szemtelenek és már azt tervezik mi lesz az övék Walt bácsi hagyatékából, ha majd ô is meghal. Egyedül maradt egy immigránsok lakta környéken és épp a felesége temetésének napján költözik mellé egy nagy koreai család. Mellesleg a karakter akit alakít - Walt Kowalaski - harcolt Koreában is, tehát ez egész érdekes alapszitut eredményez (nem mintha a rassziszmus nem lenne elég).

Szóval Walt magányosan tengeti napjait kutyájával és ´72-es Gran Torinojával a garázsban, amivel néha kigurul a ház elé és elégedetten nézegeti a verandáról. A kocsit egy éjszaka megpróbálják ellopni és ezután fura viszony alakul ki közte és a somszédban élô család közt. Annyira fura, hogy megpróbálja megvédeni ôket a helyi banda támadásaitól, miközben folyton "sárgázza" ôket.

A sztoriról többet nem mondanék el, mert nem lenne szép dolog azok miatt, akik még nem látták. Azt viszont igen, hogy ritkán látni ilyen keserédes filmet. Clint Eastwood megint nagyot alakít, színészként és rendezôként egyaránt. A karakter, akit megformál egyszerre rettentôen ellenszenves és tiszteletre méltó, amellett úgy oltja le az embereket, hogy nem bírod ki röhögés nélkül. A többi mellékszereplô szinte eltörpül C.E. mellett. Aki még említésre méltó, az a pap, akit egy fiatal, számomra ismeretlen színész alakít (Christopher Carley). Nem is tudom miért, talán mert anyira ellenszenves az elején és az egyházakkal kapcsolatos fenntartásaimat látom benne megtestesülni, ugyanakkor a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel, kitartó és fejlôdôképes karakter.

Meg kell nézni: 9/10. Clint Eastwood for prezident!

Star Trek

A múlt heti Wolwerine fiaskó után péntek este újra eltekertem a MOM Parkba, hogy Attila kollegámmal meg pár haverjával megnézzük az új Star Trek mozit. Ezt a filmet már az elsô teaser trailer megnézése után izgatottan vártam, fôleg mivel a rendezôje az a J.J. Abrams, aki ´A´ tavalyi szörnyfilmet, a Cloverfield-et is rendezte. Tehát az elôjelek jónak ígérkeztek és most pár nappal az élmény után még mindig azt tudom mondani, hogy nem csalódtam!

Elöljáróban annyit, hogy én a 60-as években Gene Roddenberry által kitalált sorozatot imádtam, németül láttam szinte az összes részt a Sat 1-en, imádtam Spock karakterét, amit Leonard Nimoy játszott (senki nem tudja úgy felhúzni a szemöldökét, mint ô). Amikor megtudtam, hogy az új Spock-ot az a Zachary Quinto játssza, aki a Heroes sorozatban Sylar-t alakítja, akkor majd kiugrottam a bôrömbôl. Amúgy az összes többi sorozat meg mozifilm annyira nem tudta megmozgatni a fantáziámat, bár kétségtelenül voltak jó pillanatok ezekben is.

Szóval ezt az új Star Trek-et úgy kell elképzeni, mintha az eredeti sorozat díszleteit pimpelték volna fel a mai igényeknek megfelelôen, még a hangok is majdnem megegyeznek az eredetikkel. Majdnem könnybe lábadt a szemem, amikor megláttam az eredetivel majdnem megegyezô USS Enterprise-t. A csapat, amit a fôbb szerepekhez összeszedtek egyszerûen zseniális. Az összes karakter ki van találva, bár még korántsem tudunk róluk sokat, csak Kirk-rôl és Spock-ról. Szóval van bôven alapanyag a soron következô mozikhoz. Zach Quinto tökéletesen továbbvitte Spock karakterét, méltó utódja Leonard Nimoy-nak. Jim Kirkbôl egy nagypofájú nôcsábász lett, tetszik. Az orosz Csekov önmagában annyira vicces, hogy nem lehet megállni röhögés nélkül. McCoy dokiról semmi extra, iszik mint az orvosok általában. Uhura egy bombázó (mást el sem fogadtam volna) de a legjobb az, hogy kit bombáz le a filmben, ezt nem árulom el elôre. Sulu hirtelen tud kardot forgatni (nem emlékszem, hogy ezt réges-régen tudta volna) és Scotty meg egy szintén nagypofájú skót, szintén vicces figura. Az aktuális fôgecit Eric Bana játssza, rettentô csúnya fejet varászoltak neki a maszkmesterek.


A legjobb az volt az egész filmben, hogy nem nagyon volt unalmas perc. Tudjuk, hogy a legtöbb nagy csinnadrattával beharangozott mozi ezen bukik el (lásd Wolwerine), szerencsére itt nem ez volt a helyzet. Az akciójelenetek faszák voltak, hangosak, gyorsak és monumentálisak ahogy kell. Bár a kamera kicsit sokat rángatózott, még épp a tûréshatáron mozgott és egy idô után kicsit sok volt a "lens flare" effekt, de még az is épp belefért. A sztori is rendben volt, sikerült az íróknak akkora csavart beletenniük, hogy az egész Star Trek mítoszt elölrôl kezdhetik.

A verdikt: 9/10. Nagy élmény volt, várom a folytatást.

Wolwerine

Szerda este megnéztem Attila kollegámmal meg pár haverjával az X-Men Origins: Wolverine filmet. (Csakazért sem írom le (többször) azt, hogy "Farkas", mert annak a nyomorult karakternek ROZSOMÁK a neve! Hülye marketingesek, ezeknek sem volt gyerekszobájuk!)

Mire beültem a moziba már nem voltak túl nagy elvárásaim, mert többen mondták, hogy a film nem lett valami nagy durranás. A hype bazi nagy volt körülötte, kb 1 éve csorgattam a nyálam, sôt egy ideje már nem néztem se trailereket, se képeket, se karaktervideókat, nehogy lelôjenek valami poént, de az igazat megvallva lehet, hogy nem vesztettem volna sokat.

Röviden és tömören: korrektül megcsinálták a filmet, akciójelenetek szépen voltak megkoreografálva, volt pár látványos elem, voltak elvétve poénok is, de a sztori rendszeresen elvesztett a lendületbôl, amikor egyes részeket nagyon elhúztak. Oké, értem én, hogy a karakter nem attól fejlôdik, hogy lekaszabol egy rakás embert, de biztos lett volna rá mód, hogy ezt okosabban és érdekesebben megmutassák. Amúgy nem egy olyan elem van a filmben, ami az írók és rendezô részérôl elég nagy következetlenségre vall, de ezzel nem lehet mit kezdeni. A fôgeci - Stryker - nagyon idegesítô volt, de nem azért, mert ô volt a gecó, hanem mert egyszerûen rossz színészt választottak a szerepre. Erôtlen volt, mint valami katonai ruhába bújtatott írnok. Ja és elhangzik a filmben az egyik legôsibb filmes klisémondat: haldokló csajszi azt mondja "fázom". Baaaazdmeg.

Az ítélet: 6/10. Nem volt olyan érzésem a moziból kifele jövet, hogy "Igen, ez fasza volt!", hanem csak kidobtam a kukába popcorn-os zacsit és nézegettem a többi film plakátját, dumálgattam és ennyi. Megint tipikus példája annak, hogy túl jól mûködött a reklámgépezet az emberek meg zabálják, sokan meg el is hiszik, hogy amit láttak az nagykirályság.

(Amúgy lesz Wolwerine 2 és a filmben szereplô egyik karakter - Deadpool - is kap egy spinoffot.)

Felon

Már nem vágom kinek a blogján olvastam a Felon című filmről, de az író megbízható ízlése és az általa írt kritika felkeltette az érdeklődésemet a film iránt, amit már csak az fokozott, hogy az egyik főszerepet Val Kilmer alakítja. Nagyon bírom Val Kilmer-t. Azt is bírom, amikor ilyen kaliberű színésznek nem holmi klisészerepet kell eljátszania, lásd zsaru, szuperhős, hősszerelmes, kém, tudós. Úgy tűnt, ebben a filmben ez megadatik.

Az alapsztori: Wade (Stephen Dorff) feltörekvő vállalkozó, van egy fia és házasodni készül barátnőjével, amikor egy este beüt a krach egy betörő formájában. Wade azt teszi, amit minden más családját féltő ember, utánamegy a betörőnek és rásóz egyet a baseballütővel, csakhogy túl nagy bibit csinál a srác fejére, aki ebbe belehal. Hála az igazságos amerikai törvényosztásnak elítélik és börtönbe dugják 3 évre, ami csökkenthető jó magaviselettel stb stb...

A jó magaviseletet már az elején bebukja, mivel bunyóba keveredik. A sztori egyébként egy darabig ezen a síkon mozog: kertvárosi törvénytisztelő polgár bekerül a börtön falai közé, ahol teljesen más társadalmi szokások érvényesek, és tudatlansága folyton a bajba sodorja. Itt meg kell jegyeznem, hogy Stephen Dorff karakteréből sugárzik a tehetetlenség, kétségbeesés és tanácstalanság, egyszerűen nem lehet őt nem szánni minden percben, mígnem tisztes polgárból átalakul kőkemény gyepálógéppé.

Átkerül egy másik börtönbe, ahol már igazi nehézfiúk vannak, itt lesz a cellatársa John Smith (Val Kilmer), magyarul Kovács János, az életfogytos elítélt, rutinos öreg róka.Kilmer megjelenése leginkább Piedonére emlékeztet fénykorában, a fura fazonra nyírt pofaszakálltól meg alig lehet felismerni. Az alakítása hatalmas, ahogy megmutatja a másfél tucat ember meggyilkolásáért elítélt börtönlakó emberi énjét. John Smith sztoikus karaktere zseniális, szerintem az egyik legjobb Val Kilmer alakítás.

A börtönben kemény az élet, odabenn a fehérek a feketék, verekedni kell a tiszteletért, meg azért, hogy repesszék szét a segged, miközben a börtönőrök fogadást kötnek.Nagyon nyers bunyók vannak. Ennél nem mennék tovább, valamit látni is kell:)

A börtönőrök alakítása elég széles skálán mozog és csak néhányukról kapunk többé-kevésbé árnyalt képet, kivéve a főgeci főnököt, akit elsőre nem éreztem ebbe a szerepbe illőnek, de jobban átgondolva Harold Perrineau nem is volt rossz választás. Az ambivalencia metaforája.

Az operatőri munka és a vágás kap egy piros pontot, mert kapunk néhány nagyon szépen fényképezett jelenetet, a nyersebb képek ellensúlyozásakép.

Összességében ez egy jó film, nézhető, teljesen át tudtam magam adni az élménynek, nem volt unalmasnak mondható perc, színészek nagyszerűek, ám néhány gyengeség miatt ez nálam 8/10.

Amerikai psycho

Nagyon rég óta terveztem, hogy elolvasom Bret Easton Ellis amerikai regényíró eme "remek" művét, miután részleteket láttam valamikor évekkel ezelőtt a filmből és sok ismerősöm elkerekedett szemekkel, nagy fújtatások közepette győzködött arról, hogy mindenképp el kell olvasnom, mert a film az semmi ehhez képest! Tegnap estére sikerült abszolválnom ezt az embert próbáló feladatot.

Hála a gondviselésnek, meglehetősen élénk a fantáziám, tehát tök jól el tudom képzelni a könyvekben leírtakat, ha az író is egyértelmű mondatokban láttatja az olvasnivalót. A Battle Royal után úgy gondoltam, hogy ennél durvábbal nem nagyon találkozhatok, hiszen ott iskolás gyerekek mészárolják le egymást válogatott eszközökkel egy külvilágtól elzárt szigeten. Ehhez képest az Amerikai pszichoban olyan részletes és lényegretörő leírást kapunk az áldozatok kínzásairól, hogy az még nekem is sok volt és amúgy lehet, hogy nem esténként elalvás előtt kellett volna olvasnom a könyvet. Kicsit előreszaladtunk, de nem baj, ugorjunk vissza.

A regény egyes szám első személyben íródott, főszereplője Patrick Bateman, 26 éves YUPPIE a Wall Street-ről, aki tobzódik a pénzben, sikerben, nőkben és alkalmasint a vérben és belekben. Ahogy bevallja az egyik fejezetben, valami történik vele, amit ő sem tud megmagyarázni, de a téboly egyre inkább a hatalmába keríti és lassan már nem csak az éjszakái, de nappalai részévé is válik. Számára senki és semmi sem szent, hatalmas egója nem tűri a vereséget és a megaláztatást (vagy amit ő annak vesz).

Pszichopata szörnyeteg, aki nem ismer mértéket. Fantáziája határtalan, a regény folyamán egyre ordenárébb dolgokat eszel ki áldozatai megkínzására és megbecstelenítésére, persze csak egy kiadós orgia után, amely akár egy pornófilm forgatókönyvéből is származhatna. Ezt igazából felesleges is volna tovább ecsetelni, hiszen csak nehezen tudom szavakba önteni azt a borzalmat, amit olvastam, nálam átlépte a tűréshatárt, miközben még jobban odaszegezte a tekintetem a sorokra. Egy kis ízelítő a könyvből (18-as karika):

"Végül is fűrésszel vágom le a fejét - Tiffany meg nézi, amint a vér sugárban spriccel a falra, de még a mennyezetre is -, majd magasra tartom, mint valami trófeát, aztán előveszem a farkam, mely olyan kemény már, hogy lilán mered előre, majd az ölembe teszem Torri fejét, és farkamat a véres szájba dugva kefélni kezdem, amíg el nem élvezek, valósággal belerobbantva az ondót a fejbe."

Van ennél durvább is, de azt már magadnak kell megtalálnod!

Első olvasatra kissé nehézkesnek találtam, mivel minden oldalon több tucatnyi márkanévvel kellett megküzdenem, az oldalakon megjelenő szereplők és helyszínek több mint részletes leírása eléggé fárasztó, de nem lehet kihagyni, vagy átlapozni, mert bármikor elkerülheti figyelmünket egy fontos információ. Ez is az író eszköze annak a velejéig romlott, felszínes, materialista világnak a bemutatására, amelyben Bateman él és amelybe megpróbál "beilleszkedni".

Valaki azt mondta nekem, hogy szar volt ez a könyv, mert másról sem szólt, csak divat, pornó és gyilkolás. Szerintem meg ez a könyv nem EGY történetet akart elmesélni, hanem valójában egy kérdést tett fel, amely el is hangzik a mű végén: MIÉRT? Igazi választ nem kapunk rá, ez már a mi dolgunk, hogy megtaláljuk rá, ha egyáltalán létezik.

Nos, annyira felbuzdultam a könyvön, hogy gyorsan le is töltöttem a filmet, mivel csak foszlányok maradtak meg belőle és látni akartam teljes egészében, hogy mégis mi sült ki belőle. Ismereteim szerint a regény alapján készült filmet az elsőfilmes Mary Harron rendezte 2000-ben és bár ne tette volna meg! Ez egy olyan falat volt neki, amely túl nagynak bizonyult és csak annak a néhány jól sikerült jelenetnek és az egyetlen említésre méltó színészi teljesítményt nyújtó Christian Bale-nek tulajdonítható, hogy nem akadt meg teljesen a torkán. A másik nagy fájó pont, hogy rettenetesen megnyirbálták a regény cselekményét, részeket mostak egybe, alig mutattak néhány gyilkosságot, azt is csak úgy ímmel-ámmal és volt olyan jelenet is, ami egyáltalán nem szerepelt a könyvben, ráadásul volt olyan szereplő, akinek megváltoztatták a nevét, az milyenmá'?

A film nagy csalódás volt, a regény ismerete nélkül lehet élvezni, de a könyv elolvasása után soha ne akard megnézni! (Amúgy szerintem zseniálisak azok a részek, amikor Bateman gyilkolás előtt a Genesis, Whitney Houston vagy a Huey Lewis and the News zenéjét magyarázza. A névjegykártya jelenetről és a vallomástételről nem is beszélve!)

Hulk 2

Ezt is moziban szerettem volna megnézni, de sajna nem sikerült, így kénytelen voltam illegálisan letölteni a zinternetről. Csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy ezt meg kell szerezni HDDVD-n, mivel elég rendesen odatett vizuálisan! No de ne szaladjunk ennyire előre.

Hulk szintén gyerekkori képregényhősöm, habár leginkább a szombat délelőtti rajzfilm-délelőttökön néztem a német RTL-en, ahogy dr. Bruce Banner aprítja az épületeket és autókat. Láttam az 1977-82-es Hulk TV sorozatból jópár részt, amiben Bill Bixbi játszotta Bannert és egy pankrátor, Lou Ferrigno a zöld szörnyet. Rá még később visszatérünk. A 2003-as Ang Lee rendezte film szar volt. Kész gyötrődés volt végignézni és ezen az sem segített, hogy Eric Bana a kedvenc színészeim közé tartozik, amióta láttam a Choppert. Erre a filmre nem is vesztegetnék több szót. Innetől SPOILERVESZÉLY, ha még nem láttad:

A folytatást beharangozó előzetesek kecsegtetőek voltak, már ott látszott, hogy újragondolták a szörny figuráját és Banner karaktere Edward Nortonnak hála egy kicsit árnyaltabb lett. A sztori ott kezdődik, hogy Banner valahol egy Brazil kisvárosban bújkál és egy gyárban üdítősitalokat tölt. Történik egy kis malőr, mire a gonosz amerikai katonák, élükön Banner ex-csajának az apjával a nyomára bukkannak. Eközben Banner azon fáradozik, hogy megtalálja az elváltozás ellenszerét, egy titokzatos Mr. Blue-val folytat eszmecseréket és naphosszat meditál, hogy a benne lakozó szörnyet nehogy véletlenül kiengedje. A Nirvána persze elkerüli.

Liv Tylernek nem volt sok dolga Betty Ross szerepében: az aggódás és csábosan kinézés különböző skáláit mutatta be. Mellesleg a sminkje és a haja nem tetszett, hatalmas lófeje volt néhány felvételen.

Bár Tim Roth az abszolút kedvenc színészeim közé tartozik, szerintem ez a katonás szerep nem illik rá, nekem valahogy erőltetettnek tűnt. A jelleméről csak néhány infót tudunk meg, ami nagy kár. Becsvágyó harcos, parancsot teljesít és gond nélkül aláveti magát mindenféle bizonytalan kísérletnek. Király. Ja és elég ciki volt, hogy szinte leugrott képernyőről, hogy a hasára a kockákat kb úgy festették rá. Nem vágom hány milliót költöttek speciális effektekre, de Blonsky (Roth karaktere) hasát nem tudták hihetően elkészíteni.

Az emberek és Hulk közti összecsapások nagyjából arra mentek ki, amire a legtöbb katonás amerikai film: mutassuk meg milyen sokféle fegyverünk van! Bravó! Hulk és Abomination végső csatája O-DA-BA-SZOTT keményen! Mindkét szörnyet a legapróbb részletekig kidolgozták, ugyanez érvényes a csatajelenet minden részére! Az előző Hulk a mostanihoz képest úgy néz ki, mint egy gumibaba. Ez egy iszonyatosan szálkás, izmos, hatalmas és végtelenül dühös zöld monstrum, amitől lefosnám a bokám, ha elém kerülne és rámordítana. Leginkább Todd McFarlane rajzait jutatta eszembe. Az Abomination extrém módon csúnya és brutálisra sikerült. Kegyetlen gyilkológép, méltó ellenfél.

El kell ismernem, hogy a látványra nagyon ügyeltek a készítők, ez érvényes a helyszínek kiválasztására is, ezt szeretem. Egy ilyen kategóriájú film meg is kívánja. A fejlődő technikának hála egyre jobb képregényadaptációk születnek, persze akadnak kivételek, mint pl a Pókember sorozat, ami szerintem nem méltó az eredeti képregényhez, főleg a gyenge színészi teljesítmények, valamint a harmatgyenge dramaturgia miatt.

Ami még igazán élvezhetővé tette nekem a filmet, az a Hulk univerzum korább darabjaira való utalások. Lou Ferrigno - Hulk a 28 évvel ezelőtti TV sorozatból - az őr szerepében, akit egy pizzával le lehet fizetni, majd Betty vesz Bruce-nak egy lila susogós nacit, mivel az átváltozás után a nadrág örökös problémát jelent, ezért a nyúlós sztreccsnacik jönnek szóba praktikus viseletként. Banner/Hulk a képregényben és rajzfilmsorozatban hordott lila nadrágot:) Ott van még a helikopterből kiesős jelenet, ezt is a korábbi TV sorozatban láttam először. Szeretem az ilyen kis rejtett poénokat, amiket csak az ilyen megszállott képregénybuzik, mint én, fedeznek fel és tudnak értékelni. Mert én értékelem:
nagyon jól szórakoztam, többet kaptam, mint amit vártam és mindent egybevetve ez 8/10.

(Külön kuriózum, ahogy a film legvégén megjelenik egy jelenet erejéig Tony Stark (Robert Downey Jr.), aki a Vasember! Szerinted?)

Setét lovag

Tegnap gondoltam egyet és megnéztem a Batman széria soron következô részét, a Sötét lovagot. Már idejét sem tudom, hogy mikor voltam utoljára mozgókép színházban, de az idei év szuperhôs felhozatalából se az Iron Man-t, se a Hulk 2-t nem tudtam nagy vásznon megtekinteni, de ezt nem akartam kihagyni. Gyermekkorom meghatározó képregényhôse volt a Bôregér, az elôzô szériából igazából csak a Tim Burton által készített elsô rész tetszett, a második gyenge volt, onnantól meg az egész projektet elkapta a hálivúdi gépszíj és a marketingesek kisajtoltak belôle minden szart, de annak már nem sok köze volt az eredeti történethez és eltûnt az a jó kis dark fíling is a filmekbôl. Batmanbôl konkrétan egy bôrszerkóban mászkáló vásári bohócot csináltak, amihez az ellenfelei asszisztáltak, ja meg a Robin is, na az volt a vég!

2005-ben epekedve vártam a Batman begins-t és a film nem okozott csalódást. Tetszett az irány, amit az alkotók megvalósítottak, egy modernizált Batman mesét kaptunk, kellôen sötét volt, kevesebb gótikával, amit azért picit sajnáltam. Ezt a részt is nagyon vártam, és erre rátett egy jó nagy lapáttal a filmet körbelengô hype. Azt meg kell adni, hogy annyira jól sikerült a marketing, hogy sokan az évszázad filmjének kiáltották ki - vagy miafasz -, rekordokat döntögetett Amerikában, a webes megjelenés is teljesen rendben volt és a moziplakátok is odabasztak rendesen. Szóval az egész körítés jó volt, talán túl jó. Nem követem az IMDB-t, de most épp 9,2%-on áll a film, ami azért odabasz. De én nem hiszek a statisztikáknak, az embereket behülyíti a média és megesznek mindent. Kész.

Szóval beültem a fotelembe, kólával és vaníliás karikával felszerelkezve és vártam, hogy csapjon arcba a soron következő élmény!

SPOILERVESZÉLY! Innentôl kezdve ne olvass tovább, ha még nem láttad a filmet, de meg szeretnéd nézni, mert most jobban belemászok az alkotásba.

Alapvetően bejött a mozi, jó film volt. Végig odatapadtam a vászonra, nem hagyta, hogy ellankadjon a figyelmem. Néhány kiszámítható csavart leszámítva, jó volt a dramaturgiai vonalvezetés. A színészek szinte mind a legjobbjukat hozták (na, azért ez túlzás). Azt le kell szögeznem, hogy a polgármestert nagyon elszabták a maszkmesterek. A csávó úgy nézett ki, mint egy öltönybe bújtatott olasz gigolo.

Az egész filmben amúgy Joker figurája érdekelt a legjobban, szerintem Heath Ledger - nyugodjék békében - az egyik legjobbját hozta. Nem igazán merném Nicholson alakításával összemérni, az egy teljesen más világ volt, a maga idejében az hatalmas volt! Viszont mai szemmel az új Joker valóban félelmetesebb, mint a régi, ez tény! Joker az egyik leggecibb gonosztevő EVER, és Ledger a legapróbb részletekig kidolgozta a figurát, zseniális alakítás volt!

Harvey Dent/Kétarc figuráját valahogy nem éreztem elég erősnek. Lehet azért, mert nem koncentráltam rá eléggé? Meg kéne nézni újra... A megégett arcáról először a Mars Attacks kis zöld, nagyagyú, gülüszemű marslakói jutottak eszembe. Amúgy ha szemtől-szembe kéne vele találkoznom, lehet lefagynék... Remélem a következő részre visszanő egy kis bőrke a pofijára, mert így elég nyers.

Batman jött, röpült, püfölt, nyert, veszített, önfeláldozott, minden vót! Christian Bale hozta a tőle elvárhatót, szerintem az eddigi legjobb Batman, Michael Keaton-nal a második helyen. Egyik kedvenc szuperhős sidekick-em Alfred, Bruce komornyikja. Michael Caine lévén angol, könnyedén hozza a szolgálatkész és hűséges komornyik figuráját. A játéka egyszerre hordoz magában komolyságot, komikumot és könnyedséget. Szinte feszültségoldó hatása van.

A mozi végén éreztem, hogy ez a film, nem A FILM. Egy a sokból. Szórakoztat, izgalmas, jópárszor megnézném, de ennyi.

Kíváncsi vagyok a következő részre, mivel a film elég érdekesen ért véget és szabályszerűen követeli a folytatást. Joker él, Kétarc is, Batman feláldozta az imidzsét, Gordon soha nem látja többé a családját, annyi munkája lesz:) Nagyon remélem, hogy Batmannek a következő részben nem 3 ellenféllel kell megküzdenie egyedül, mert az egyrészt hihetetlen volna, tehát be kéne vonni még egy sidekick-et, aki Robin lenne, játszhatná monnyuk Orlando Bloom. Nem kell, köszi.

Talán túl sokat vártam el, de ha magát a filmet pontozzuk és mindent egybevetek, akkor ez megérdemli a 9/10-et. De valami hiányzik belőle, nem úgy mentem ki a moziból, hogy "AZTAKURVA"!

10.000 BC

Nem szokásom szar filmről leírni a gondolataimat itt a blogon, mert mi a búbánatnak akarnék egy szar filmnek reklámot csinálni? Viszont a címszereplő film körül akkora volt a hype az elmúlt időszakban, hogy nem kerülhetem meg, tehát jöjjön a fikázás:

Szerencsére nem adtam ki rá pénzt, hogy moziban nézzem meg. Mózes letöltötte és a hosszú hétvége előestéjén megnéztük, hogy lazítsunk má' néha egy picit. Mivel ezt megelőzően elég sok negatív kritikát olvastam róla, megmondtam, hogy ha nagyon szar lesz, akkor felállok és csinálom a dolgomat. 3-4 percenként lett volna lehetőségem erre, mégsem tettem meg, mert kíváncsi voltam, hogy még mi mindennel tetézhetnék az elém táruló ostobaságokat.

A teljeség igénye nélkül szedjünk össze párat:
A cím szerint i.e. 10.000 környékén járunk, a jégkorszak vége felé. Szőrszálhasogatás lenne azt mondani, hogy az uccsó jégkorszak i.e. 11.000 évvel ért véget? Lehet, valószínű nem lett volna olyan mutatós a címben a 11.000, meg mit számít ezer év, nem?
Leszögezném, hogy a filmben elhangzó dialógusok annyira egyszerűek voltak, hogy az már fájt! Siralmas! Az rendben van, hogy egy ősembernek nincs valami bő szókincse, de ez túltett még a brazil szappanoperákon is! Kreálhattak volna valami ősnyelvnek látszó valamit, amit feliratozhattak volna, mint az Apocalypto-ban, de neeeeem, minek? Az csak elvonja a figyelmet.
Egy hegyvidéken élő, angolul beszélő ősközösség életébe nyerünk betekintést, akikhez egy nap elhoznak egy kék szemű lányt, aki egy ősi jóslat beteljesülésének a kezdetét jelzi előre. Beleszeret a törzsfőnök fia, aki amúgy a leglúzerebb csávó, de aztán "sok-sok holddal később" mégis ő lesz a falu májere és persze megkapja a csajt is. Semmi sem tart örökké, a falut megtámadják vad népek, szinte mindenkit elhurcolnak, a csajt is, akit kiszemel magának a bandavezér. A támadó nép lóháton érkezik, de senkit ne zavarjon az a dolog, hogy a lovakat először i.e. 4000 körül domesztifikálták a mai Ukrajna területén élő népek.
Hőseink (3 db lándzsás csávó) elindulnak kiszabadítani a népüket, minimális kajával indulnak neki a több száz/ezer kilóméteres útnak. A jégkorszakból nagyon hamar sivatag lesz (de csak a rövid dzsungelút után). A főhős nagyon jóban van az állatokkal, pl meggyőzi a bazi nagy kardfogú tigrist, hogy ne egye meg! Továbbá parázsló bottal gyógyít sebet, de a Rambo óta tudjuk, hogy ez simán lehetséges...
Valahogy aztán eljutnak a rabszolgatartó néphez, akik hihetetlen módon a Gizai Piramisokat építik a Nílus mellett! Csak hogy tudd, a legnagyobb piramist - Kheopsz fáraóét - i.e. 2560 körül építették. Rabszolgatartó társadalmak meg végképp nem léteztek i.e. 10.000 évvel! A legjobb, hogy a rabszolgatartók mamutokat használtak fel a piramisok felépítéséhez! Érted? Mamut a sivatagban!!! Nooormális?
Sorolhatnám még a faszságokat, de nincs értelme. Egy idő után már kényszeredetten nevettünk az egészen. Aztán persze minden jóra fordul, a főhős elmond egy szép beszédet, legyőzik a rabszolgatartókat, rabszolgák szabadok lesznek, minden fasza, de sajnos a csaj meghal pont akkor, amikor már minden sikerült és minden faszának látszik. Itt már le akartuk lőni a filmet, de meggyőztem Mózest, hogy ezt a maradék 5 percet nézzük már meg, ha eddig eljutottunk. Volt egy érzésem...
Azt hittem először, hogy az összes szar ellenére belesuvasztanak a végére egy kis "való világ" fílinget, de jött egy sugallat, hogy a faluban maradt védelmező sámánasszony esetleg feláldozza magát és így megmenti a csajt. Tudjátok mit? Igazam lett! Sámánnő a hegyekben kilehelte lelkét (vizuálisan megjelenítették, ahogy a szájából kiszáll a pára), jócsaj a sivatagban pedig beszívta a lelket! Esküszöm! Nos, ennél a résznél Mózessel térdcsapkodás közepette vísítva röhögtünk teli torokból! Olyan sokat, hogy megfájdult tőle a hasam és elkezdtem könnyezni.
Az egyetlen pozitívum, amit fel lehet hozni, a speciális effektek voltak. Korrekt volt, bár nem volt sok.

Őszinte leszek, ezt a filmet nem ajánlom, hogy nézd meg moziban, de még DVD-n se vedd meg! Töltsd le illegálisan, nézd meg ha van fölösleges két óra az életedben aztán töröld le! A filmet egyébként Roland Emmerich jegyzi, tehát a jövőben az ő filmjeit kerülni kell!

Roland... ez sajnos 1-es, leülhet!

IRREVERSIBLE

A netmentes hétvégén megnéztünk Mózessel egy filmet, amire én speciel már régóta kíváncsi voltam: IRREVERSIBLE (2002). Rendezte és írta Gaspar Noé, a fôszerepekben Monica Bellucci (egy istennô), Vincent Cassel (Bíbor folyók 1-2.) és Albert Dupontel, aki idehaza nem tartozik az ismert színészek közé.

A cselekményt fordított idôrendben lájuk, tehát a stáblistával kezdünk, aztán a zárójelenettel és így együnk visszafelé a történetben. Aki látta már a Mementót, annak ez nem okoz nagy meglepetést. A cselekmény vezetése csak egy dolog, szépen porciózva kapjuk az információkat, hogy mi miért történik és szinte minden jelenetben kapunk az arcunkba rendesen, kivéve a film vége felé, amikor már csak olyan jeleneteket látunk, amelyek csökkentik az elején felgyülemlett feszültséget. Mindenesetre ezek az információk is olyanok, amitôl csak még jobban ökölbe szorul a kezem, ha a korábban látottakra gondolok... Az operatôri munkát egyszerûen bravúrosnak tartom, minden jelenetet egy kamerával(?), egy snittben vettek fel (ha jól emlékszem), azt hiszem ez az operatôrnek, rendezônek és szereplôknek is eléggé megterhelô feladat lehetett.

A következô bekezdést ne olvassa el senki, aki még nem látta a filmet és esetleg megnézné, mert részleteket közlök a filmbôl!

Van a filmben két olyan jelenet, amitôl frászt kaptam, rosszul lettem, alig vártam, hogy vége legyen, de mégsem vettem le róla a szemem, mert egyrészt ilyet nem lát minden nap az ember és nem árt ha tudja, hogy miképp néznek ki ezek a dolgok a valóságban! Az egyik jelenetben az egyik fôszereplô szétveri valakinek a fejét egy poroltó készülékkel, de olyan szinten, hogy a fejbôl nem marad szinte semmi és alsó kameraállásból végignézheted, amint az elsô pár ütéstôl eltorzul a fej, elcsúszik az állkapocs, kirepül néhány fog, aztán a többi ütéstôl már beszakad a koponya, kisebb-nagyobb darabok esnek le és repülnek szerte-széjjel a szobában, közben néha megjelenik a kép sarkán a szétvert fejû görcsbe rándult karja akiben még akkor is van valami jottányi élet, amikor már elképzelhetetlennek tartod, hogy valaki ezt túlélje. Nem is éli túl.
A másik jelenetben azt látjuk, ahogyan megerôszakolnak egy nôt. Nem mértem le pontosan, de kb. 8-10 percig dugják seggbe Monica Bellucci-t, rettentô erôszakosan. Egy idô után már magamból kikelve ordítoztam a monitorral, hogy legyen már vége! Nem voltam hajlandó áttekerni ezt a részt, moziban sem tudtam volna és feltételezem a rendezônek konkrét szándékai voltak azzal, hogy ezt így bemutatta. Igen, így néz ki egy erôszaktétel! Lássátok! Tudjátok meg, hogy mirôl szól ez! Veled is megtörténhet! A barátnôddel! Anyukáddal! Testvéreddel! Iszonyatos volt... Soha többé nem akarom látni azt a jelenetet, de jól tettem, hogy végignéztem legalább egyszer. Figyelmeztet arra, hogy jobban kell figyelnem a számomra fontos nôkre. Sokkal jobban!


Szóval ez a film eléggé odabaszott! Kôkeményen! A színészek közül Vincent Cassel játéka néhol idegesítô volt, de valójában teljesen igazolja a viselkedését a történtek és az egyik jelenetben beszedett drogok. Szerintem ez 10/10. Valós történet az életrôl, vágatlanul, cenzúra nélkül. Gyenge idegzetûeknek nem ajánlom, de tanulságos.

Cloverfield

Kollegám és szövegíró társam nagy "filmbuzi", szerintem még nálam is jobban, így elmentem vele meg pár haverjával abba a gyönyörűségesen megvilágított konténerbe - amit úgy hívnak egyesek, hogy "ARÉNA PLAZA" -, hogy megnézzük a legújabb szörnymozit: a Cloverfield-et.

Alapvető tudnivalók: a film rendezőjét Matt Reeves-nek hívják, a producerét J.J. Abrams-nek, aki egyébként a következő Star Trek film producere és rendezője is egyben - nagyon várom. Érdemes megnézni a belinkelt IMDB oldalát, részt vett már néhány sikeres filmben illetve sorozatban.

Na de térjünk rá a lényegre. Már amikor megláttam az első trailert a filmről - ami kb semmit nem mutatott, de eleget ahhoz, hogy felcsigázza az érdeklődésem -, akkor sejtettem, hogy annyira szar nem lehet. Szerencsére nem tévedtem. Ráadásul a hivatalos moziposztere is elég jól sikerült, kell egy ilyen nekem is!

Az alapsztori: Néhány new york-i fiatalt követünk egy kézikamerával felvett felvételen, akik épp egy barátjuk búcsúbuliján leledzenek, amikor valami bazi nagy robbanás rázza meg a várost, tűz, törmelék, sikoltozó emberek mindenhol és egyszercsak a Szabadság szobor feje is bekukkant a város belsejébe. A film egyébként másfél órás, pont annyi, mint amennyi felvétel egy DV kazettára felfér. (Van a cselekményben egy mellékszál, ami a kazettára régen felvett - de jelen felvétel által letörölt - eseményeket mutat két szereplő életéből, bevillanó képek illetve rövid klippek formájában.)
Hamar rájönnek, hogy valami hatalmas szörny támadta meg a várost, így hát elkezdenek menekülni, azaz csak egy darabig, mert a főhősben hirtelen felébred a szerelmetes lovag és kidobott szerelme után indul, akire rászakadt a plafon. Józan ember nem rohan a veszte felé, de őt a szerelem hajtotta, ilyet már láttunk sokszor.

Ha már a karaktereknél tartunk, le kell szögeznem valamit: elég jól ki voltak találva, de volt néhány olyan jelenet a filmben, amikor rohadtul lejött az, hogy ezek színészek és kicsit erőltetettnek éreztem a dolgot. Namindegy. Szóval majdnem mindegyik karakter kellően utálatos, seggfej, önző, elkényeztetett köcsögnek volt beállítva, van aki halmozottan hátrányos erkölcsileg, szóval mindenkinek megvoltak a tipikus jellemhibái, amitől nem váltak annyira szerethetővé a szereplők. Kivéve talán két szereplőt, abból az egyik nem érte meg a film végét. Talán néhány emberben felvetődik a kérdés: Na és a szerelmes főhős? Jelentem, ő volt az egyik legszemetebb karakter.

És jöjjön a szörny!
Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy valószínűleg ez volt a legjobban kitalált moziszörny, amit valaha láttam! Nem egy mutáns gyík, nem egy bazi nagy hal, nem egy hatalmas gorilla, hanem valami lény a tenger fenekéről! Kurvajó! Iszonyatosan jól nézett ki! Ahogy a kollegám mondta: emellett a Roland Emmerich féle Godzilla valami kis yuppie-szörnynek tűnik! Ez bazi nagy, félelmetes és nagyon csúnya! Tehát olyan amilyen egy jó szörnynek lennie kell:)

A legjobb az volt a film nézése közben, hogy az első 10 perc tinglitanglija után folyamatosan pörögtek az események, amikor szükség volt egy kis szünetre, hogy szerencsétlen néző fellélegezhessen egy percre, akkor kicsit leállt, egyébként néha azon kaptam magam, hogy iszonyatos sebességgel ver a szívem, ami azt jelenti, hogy nagyon beleéltem magam és ez valószínűleg a kézikamerás-zaklatott felvételnek is köszönhető. Ja, a filmet csak úgy nézd meg moziban, ha a gyomrod edzett! Na nem a véres jelenetek miatt, az nem is annyira jelentős, hanem a folyamatosan mozgásban lévő és rángatózó felvétel miatt. Hallottam olyat, hogy emberek behánytak a moziban! Ez nagy szó egy ilyen filmnél!

Saját értékmérőm szerint ez a film 10/10-es és ennek tükrében lehet revidiálnom kell némelyik korábbi filmes értékelésemet (pl Transformers). Melegen ajánlom mindenkinek és lehetőleg nézzétek meg moziban, mert ezért tényleg megéri az az 1300 (vagy akármennyi) forint! Támogassuk a jó filmeket! Miután áldoztál a MOZI oltárán, otthon letöltheted torrenttel! Megengedem. Én is úgy teszek izibe!

P.s.: Már bejelentették 2009-re a második részt. Mi lesz itt?

Transformers

Múlt hét csütörtökön hirtelen felindulásból elkövetett mozibamenést követtünk el Danival meg Bogárral és a Corvinban megnéztük a Transformers filmet. Nos, egy picit elfogult vagyok és ugyanezen ok miatt kritikus is, ugyanis én régen gyűjtöttem a Transformers képregényeket és imádtam a robotokról szóló történeteket. Racsni volt az egyik kedvenc Autobotom...
Szóval nagyon izgultam a film előtt, láttam már az összes előzetest és számítottam arra, hogy a látvány durva lesz. Nem is csalódtam :) Michael Bay hozta a formáját, szerintem a képregényhez méltó filmet rendezett! Igaz, voltak benne fura dolgok, pl hogy némelyik robot elég fura „emberszerű” attitűdökkel rendelkezett (pici Álca robot megropogtatja az ujjait, mielőtt munkához lát stb.) – a rapper robot például kifejezetten idegesítő volt, annak ellenére, hogy nagyon „képregény szagú” volt! Azok is „humanoid attitűddel rendelkező robotok” voltak, Autobotok és Álcák egyaránt.
Ahogy a robotok átváltoztak, az zsírul nézett ki és külön jó volt hallani az régi rajzfilm „transzformáció” hangjait! A legdurvább egyébként az volt, hogy böhöm nagy méretük ellenére nagyon gyorsan mozogtak a fémkasznik! Ezt is sokan megszólták, pedig az eredeti rajzolója is így képzelhette el! Szerintem RESPECT! Néhol azért sok volt az akció, nagyon erősen kellett koncentrálnom ahoz, hogy feldolgozhassam a látottakat, ezért lehet még egyszer meg kell néznem a filmet :)
Amúgy megint faszkivan a kritikusokkal... „nem szeretem a robotokat, ezért már előre tudtam mit fogok róla gondolni” „engem nem izgatnak fel e robotok” „megint egy képregényadaptáció” stb. Aztán meg elkezdenek vartyogni arról, hogy gyenge a sztori meg ilyenek. Basszus, épp ez a lényege vazze! Nagyon kevés képregény alapul valami irtózatosan jó alapsztorin, mert ezeket alapvetően nem filmvászonra találták ki! A rajongók az eredeti sztorit akarják látni, ezt sosem szabad figyelmen kívül hagyni a filmkészítőknek! Különben szar van a levesben! Vagy légy? Tökmindegy, utána már tudod, hogy nem kóstolod meg újra. Itt arról van szó, hogy bazi nagy fémrobotok jönnek a földre leigázni minket és eleinte elég jól aprítják az amcsi katonákat. Aztán jönnek a jó robotok és lenyomják őket! Mi ebben a szar? Milyen kritikus az olyan, aki nem ismeri egy jelenség minde hátterét? (gy.k.: Transformers képregények, történetek, rajzfilm, UNIVERZUM) Elvenném a kritikára való jogát az ilyen jöttmentnek!
Szerintem 8/10 az ÉN skálámon, mert király volt a látvány, a készítők tartották magukat az eredeti sztorihoz és figurákhoz – kisebb módosításokkal ugyan, de ez még belefért - az alaptörténet kielégítette a képregényrajongói igényeimet (de már megint a hülye amcsik a májerek) és folyamatosan történt valami, ami lekötötte a figyelmemet, tehát nem lankadt a figyelmem a film nézése közben!
Ja, egy dolgot még meg kell jegyeznem! A film végén azt mondja a narrátor, hogy a halott robotokat egy tengeri árok mélyére dobták, és az ügyet eltussolta az amerikai kormány. Az senkinek nem tűnt fel, hogy „elviekben” valószínűleg több százan meghaltak és több ezren megsebesültek az összecsapások közepette és leromboltak egy fél várost? A rengeteg kis szir-szar felvevő eszközről nem is beszélve, ami manapság már szinte mindenkinél van valamilyen formában! Hogy tussolták el? Kivillantották az agyukból mint a Men In Back-ben? Nanemááá, fiúk! Azért ekkora baromságot nem kellett volna a végére odabiggyeszteni... Tudod mit? Ezért csak 7/10-et adok! Kapják be a hülye forgatókönyvírók vagy az az okos, aki beleszólt és elbaszta a végét!

Optimus Prime

Megatron