BKV sztrájk és bringa

Ma is BKV sztrájkkal indult a nap. A múlt heti történésekbôl levontam a megfelelô következtetéseket és egy órával tovább aludtam, így kerülve el a Margit hídon átbattyogó gyalogos tömeget. Legutóbb meglehetôsen sokat kellett cikáznom közöttük és a szembejövô biciklisek is sokan voltak. Az utam meglehetôsen zavartalan volt az Ogilvy-ig. Most itt ülök bent, írom a blogot, és várom a nap végét.

Amúgy meg vasárnap CRITICAL MASS, ha van biciklid akkor kurvára ne hagyd ki! Indulás a Deák térrôl délután fél ötkor, érkezés a Városligetbe a Király dombra, az Olof Palme mellett, fél hétkor bringaemelés. Ez itt az útvonal, marha sokáig tartott, mire levadásztam a netrôl:


Ez meg szimplán mindenki szórakoztatására van itt:

Adjunk a sportnak!

Szerencsére múlt héten minden nap fasza idô volt, ezért minden reggel bicajjal indultam el az irodába tologatni a pixeleket. Nagyon kellett már a rendszeres testmozgás és a napi kb. 2x4 km kicsit kirángatja a testemet a tespedésbôl és punnyadásból. Csütörtökön a napi 8 km 20-ra duzzadt, teli táskával, aznap azért kivoltam egy picit...

Szerencsére ma reggel is bicajjal jöhettem dolgozni, hála a BKV sztrájknak. Az egyetlen bibi a dologban az esô volt, ami ugye nedves, csúszik és hideg. Más bajom nincs vele. Fura mód sokkal nagyobb biztonságban tekertem keresztül a városon, mint amikor jár a BKV. Az is tény, hogy ekkora tömeggel még nem kellett szembenéznem a Margit-hídon... A harmadik tény meg az, hogy a seggem teljesen átázott a kerékrôl felcsapódó víz miatt, de szerencsére most volt egy másfél órás meeting, ahol a radiátornak dôlve megszárogattam a hátsó fertályomon a nadrágomat.

Ha már bicajozás, felhívnám a figyelmeteket arra, hogy 2 hét múlva szombaton, azaz április 20-án újra lesz CRITICAL MASS! Idén megpróbálom nem elbaszni a videófelvételt és akkor lesz mozgóképes beszámoló is! Ha neked kevesebb van 4 keréknél, akkor ott a helyed!

BKV bérlet

Ma reggel megvettem második felnôtt BKV bérletemet. Több, mint egy évnyi bliccelés után (azért néha vettem jegyet is) eljutottam odáig, hogy nekem már nem hiányzik az állandó reggeli stressz, kapok abból eleget munka közben is. Mondjuk hozzátartozik a képhez, hogy az utóbbi idôben kissé megfingatott a kedves BKV, mert már bírósági ügyet csináltak régi, ki nem fizetett pótdíjcsekkjeimbôl, meg mindig olyankor kaptak el, amikor rohadtul a havi büdzsém végét jártam és egyszerûen nem jött jól a pénzveszteség. Mert én nem tartoztam azok közé, akik szándékosan bliccelnek és ha elkapják, akkor minden lehetséges eszközzel - szép szó, erôszak, kurvaanyázás - meg próbálják akadályozni a büntetésüket. Szerintem ha az ember szánt szándékkal nem tartja be a szabályokat, akkor viselje annak következményeit! Nem volt kellemes egyszer sem, de viseltem és elviseltem!

Mindennek vége. Az Ogilvy kifizeti a havi bérletem díját, így újra nyugodt szívvel szállok metróra, nem sasolom a 6-os villamoson a gyanús alakokat, nem morfondírozom azon, hogy a buszmegállóban melyik háziasszonynak kinézô ellenôr fogja rajtam bevasalni a helyszíni bírságot, nem kapok szívrohamot, ha a mellettem álló csávó elôveszi zsebébôl a karszalagot, nem kezdek el izzadni, amikor hirtelen több jegykezelô automata hangját hallom stb.

Komolyan mondom, érzem a pozitív változást! Kurvajó! Vegyetek bérletet! (Ez itt a reklám helye.)

Szar a hetem, de kit érdekel?

Tényleg, az utóbbi 1 hétben már annyi szar történt velem, hogy egyszerûen már nem tud érdekelni. Egy dolog zavar, hogy még nincs itt a jövô hét.
Nem is tudom hol kezdjem. Haladok visszafelé az idôben, az jó lesz. Ma reggel 10 után értem be a munkahelyemre, ami végülis nem akkora probléma, de engem zavar. A késésem oka - a késôn kelésen túl - az volt, hogy tapasztalati úton megtudtam, hogy már jó ideje 5000 Ft a helyszíni bírság, ha megbüntet a BKV-s ellenôr. Nem próbáltam meg elmenekülni, pedig lett volna rá alkalmam, nem visszakoztam, nem küldtem el az anyjába és egyéb helyekre, hanem fizettem mint a kisangyal. Ha belegondolok, hogy kb. 7-8 hónapja nincs semmiféle bérletem, és jegyet is csak ritkán vettem, egész olcsón utazom a BKV-n. De ígérem, szeptemberben már veszek egy havijegyet, jó kisfiú leszek, egyre jobb! Ha az a surmó geci, akirôl az elôzô postomban írtam nem ver át a hétvégén, még kevésbé érdekelt volna a dolog.
Amúgy egy lesújtó afférnak voltam szem és fültanúja, mikor bírságolásom folymatban volt. A buszon elkaptak egy idôs hölgyet, aki a Várból tartott a Moszkvára. A hölgy szemmel láthatóan elég jól el volt eresztve, arany nyaklánc, aranykeretes szemüveg, jóltáplált, frankón belôtt frizura, kisunoka, jó nagy retikül. Na, ô viszont elküldte szegény ellenôrt az anyjába, a picsába és még sok olyan helyre, amit már nem tudtam megjegyezni, közben hôzöngött, hogy ôt hogy merik megbüntetni, amikor akart lyukasztani, csak épp leállt az ismerôs buszsofôrrel beszélgetni és hogy ô ezt mibôl fizesse ki stbstb. Mindezt úgy, hogy közben már a rendôrök kérték tôle az igazolványát! Komolyan megsajnáltam az ellenôrt! Azért az sem egy egyszerû meló! Sokszor nyafogunk itt a nagy reklámszakmában, hogy mennyi stressz, meg hülye ügyfél, meg túlóra, de az emberi butaságot elviselni napi 8 órában az nagyon kemény lehet, tehát mától picit jobban megbecsülöm az ellenôröket. Amúgy tök szívesen beszóltam volna a PN-nek (gy.k.: Primitív Nagymama), de sietôs dolgom miatt ezt inkább elhalasztottam. Ja, és az milyen dolog, hogy a nagyi ilyen példát mutat a kisunokának? Abból is ilyen kis elkényeztetett köcsög lesz tutira...
Lépjünk egy napot vissza. Tegnap letörött ez egyik fogamnak a fele. Régi rossz fog volt, de beletörött a melegszendvicsbe. Asszem fel kell hívnom a Steinhof-ot (volt gimis padtárs, most fogszakorvos), hogy hozza rendbe a fogsoromat, mert ez már nem állapot...
Tegnap este olyat csináltam, amit még soha életemben: kénytelen voltam - pénz és mosoda hiányában - kézzel kimosni pár boxeremet meg zoknimat, mert elfogytak a tiszták! Elhiszitek ezt? ÉN KÉZZEL MOSTAM A SZENNYESEMET! Közben megtapasztaltam, hogy a kézzel mosás igenis kemény fizikai munka, tehát minden kézzel mosó háziasszonynak max RESPECT, és mindenki másnak is, akik ilyet valaha csináltak! Úgy érzem, léptem egy szintet felfelé az önálló élet útján...
Az Ogilvyben is kész vagyok szinte minden nap. Mivel egy olyan házban van az iroda, ahova most költöznek be az emberek, körülöttünk mindenhol javítanak, szerelnek, fúrnak, faragnak, köszörülnek, kalapálnak! Képtelenség gondolkodni, lehetetlen kreatív alkotómunkát végezni, persze mégis kénytelenek vagyunk megtenni! Ez megy hetek óta. A munkakörülményeink egyenlôek a nullával! Rettentô kiborító! Azt ígérik, hogy jövô héttôl már nem lesznek ilyen nagy zajjal járó munkálatok, de én már nem hiszek el semmit!

Vannak még más paráim is ami a munkával és a karrierrel kapcsolatosak, de az egy másik bejegyzés témája lesz.

BKV

A mai fárasztó nap után, amikor is kb egy pixelt nem toltam arrébb a cég érdekében, hazafelé tartottam az Árpád híd végállomástól a 32-es busszal. Egy hete utazom azzal a járattal, mindig kezeltem a jegyem, de sosem jött ellenőr.
Ma leszartam, reggel se és hazafelé sem lyukasztottam. Jött is az ellenőr, pont miközben könyvet olvastam és a lábaim között volt két bazinagy kartondoboz összehajtva, amit a költözés miatt hoztam el Ogilvyből, ami múlt héten foglalta el új székhelyét - ergo teli vagyunk dobozokkal:) Offtopic.
Szóval jó bliccelőhöz híven bepróbálkoztam egy olcsó trükkel, adtam egy régebben lyukasztott jegyet, ami ugyebár nem nyert. Megkérdeztem mennyi a helyszíni - 2500 - mondom jó, erre ő - szálljon le velem, adok egy másik jegyet. Én meg leszálltam, könyvestül, dobozostul.
- Papírral akarja, vagy papír nélkül?
- Papír nélkül jobb lenne - mondom.
Megtörtént, aminek meg kellett történni, egy ezressel lett könnyebb a tárcám és szóba elegyedtünk.
Elég érdekes dolgokat tudtam meg a fazontól! Egy sztorimra reagálva elárulta, hogy az éjszakai buszjáratokon nincs ellenőrzés! Ezt nem akartam elhinni, ugyanis többször találkoztam már éjszakain ellenőrrel és szerintem mindenki más is. Kiderült, hogy ezek álelleőrök! Dehiszen van mindenük: kártya, karszalag, csekk, kabát stb. Azt mondta ezeknek a zöme régi kirúgott bkv-s, akik távozás után nem adták le a cuccaikat. Most pedig büntetnek és nem szaroznak.
Najólvan! Ez hasznos info volt!
Búcsúzóul kaptam tőle egy jegyet, hogy a következő buszon lyukasszak. Közben beállt mellénk még egy bagázs ellenőr! És a sztorinak nincs vége, itt jön a fordulat, amikoris begyalogol a buszmegállóba egy régi ismerősöm a Külkerről: ő Cula!
Tök fasza minden, dumálunk, megérkezik a következő busz, felszállunk nyomunkban vagy öt ellenőrrel:) Szakszerűen kezeltem volna a jegyet, ha működött volna a gép. De nem lyukasztott. Szóltam az ellenőrnek - aki leszállított - hogy para van, ő pedig szakszerűen megoldotta a gép dolgát: letépte a jegy sarkát. Culának persze nem volt jegye, de végül nem kérte tőle. Az ellenőrök zöme leszállt a következő megállóban. Elmeséltem neki az iménti sztorit, amit a tagtól hallottam. Erre beköszön a mellettünk álló 50-es nagydarab pasi, hogy van egy egyszerű módja annak, hogy megtudjuk, igazi ellenőrrel állunk e szembe:
El kell kérni tőle a BKV-S MEGBÍZÓI LEVELÉT! Azt mindig maguknál kell hordaniuk, és akinek nincs, az nem ellenőr! Ennyi. Azt mondta, nála már több "ellenőr" meghátrált, amikor kérte.
Még egy nagyon fontos információval lettem gazdagabb és úgy gondoltam ezt megosztom veletek, kedves néhány ember aki ezt a blogot olvassa, úgyhogy vonjátok le a megfelelő következtetéseket és okuljatok e történetből!
Megérte azt az 1000 forintot, nem?