300

Aztakurva!

Nagyjából így tudom összefoglalni ezt a filmet, amit múlt hét csütörtökén néztem meg a Corvinban hirtelen felindulásból. Rohadtul nem volt kedvem munka után visszamennem az albiba, ezért gyorsan programot csináltam magamnak és vettem rá jegyet. Egyedül néztem meg. Igen basszus, EGYEDÜL! Mert én szeretek egyedül moziba járni (de hölgytársasággal még jobban)!
A látványvilág gigantikus volt! Méltó az eredeti képregényhez. Nos igen, ezt viszont sajnálom, hogy a filmet elôbb néztem meg, minthogy a regényt végig elolvastam volna. Rohadjak meg, pedig elhatároztam!
A történet az annyi amennyi. Nem tudom mire számított az a sok ember, akik valami gigantikus nagy sztorit vártak és aztán jól lefikázták a filmet - valószínû az eredetit sem nagyon ismerték.
Meg kell nézni, ez a lényeg! Lányok, itt nem olyan tingli-tangli megy mint a Gladiátorban! Itt ömlik a vér és fröcsög! Emberek lyukadnak át dárdák és nyilak által, fejek hullanak és koppannak a vértôl lucskos földön, lovakat és emberszerû szörnyeket mészárolnak le a spártaiak, Leonidász és kis serege...
A film után vártam, hogy elôtörjön belôlem a harcos vadállat, de inkább nyugiban hazamentem és nem vágtam le közben senkinek a fejét. Viszont az a látvány...