csütörtök, július 09, 2009

Kis zenei intermezzo

Elmentem Balatonsoundra. A mobilom le fog merülni.


hétfő, július 06, 2009

Re: Balatonsound

Másfél héttel ezelőtt meglehetősen kiborultam a nyári szabadnapjaim alakulását illetően, de végül mégis jóra fordultak a dolgok. Miután megírtam a postot, dühömben és dacból elkezdtem telefonálgatni és röpke másfél óra leforgása alatt sikerült egy viszonylag olcsó szállást szereznem Zamárdiban, 10 perc sétára a Sound bejáratától, valamint egy VIP jegyet az eredeti áron. Szinte el sem hittem, hogy ez megtörténhetett. Valamiért eddig minden évben mázlim volt a Sounddal, akármennyire rezgett a léc. A legjobb az egész dologban, hogy hazajöttek a barátaim Londonból (Mózes, Dain, Attis) és bár nem egy helyen fogunk lakni, biztos vagyok benne, hogy végig visítjuk ezt a 4 napot. Már alig várom, hogy lent legyek. Elkezdtem összeírni valami listafélét, ami inkább egy iránymutató arra nézve, hogy mely bulik érdekelnek. Azt azért nekem is el kell ismernem, hogy az idei lineup elég gyengus lett. Tök mindegy, elsősorban azért megyek le, hogy a Balatonparton süttessem a hasam miközben a háttérben Jazz/Break/Dubstep szól.

Fasza lesz. Nagyon fasza.

szerda, július 01, 2009

Napdumája

SMS-t kapok, látom megjött a fizetés:
-Srácok, megjött a fizu! Végre!

Carlos:
- Jaja, én is arra keltem reggel. Egyből vettem egy 600 forintos kávét.

péntek, június 26, 2009

RIP Jacko

Ma reggel a cég konyhájában ért a sokkoló hír, hogy tegnap este elhunyt Michael Jackson. A pop királya. A pop első igazi ikonja. Gyerekeket is molesztált, ne feledjük, de ez már csak így van a médiasztárok világában. Bazi nagy hírnév, zsozsó, plasztikai műtétek, de egy idő után mindenbe bele lehet unni és az ember egyre hülyébb és aberráltabb lesz. Szerintem ez történt Jacko-val is, de mindez nem homályosíthatja el azt a tehetséget, ami benne lakozott és amit letett a világ zenei asztalára. Mert azt kéremszépen bárki megirigyelhetné. Mindezen túl Jacko volt az első olyan zenei producer, akinek a munkássága komoly benyomást tett rám, kb 7-8 éves lehettem és akkor kezdtem el rendszeresen zenét hallgatni. Emlékszem arra, hogy képes voltam órákig a rádió mellett ülni és várni a következő Jacko számot, hogy felvehessem kazettára. Ma csak az ő zenéit hallgatom. Rest In Peace Jacko.

KURVAANNYÁT...

...a cégnek, ahol dolgozom. Június elején megtiltják, hogy júliusban szabit vegyünk ki, ennek megfelelően, mint a kisangyal lemondtam a nyaralásomról, meg a BalatonSoundról a haverokkal, erre tegnap este harmadkézből tudtam meg, hogy ami miatt a júliusi szabadságról le kellett mondanunk, eltolódik több héttel, de ezt rohadtul nem kommunikálják a szerencsétlen robotok felé - akik mi volnánk, akik dolgoznak és feláldoznak -, de mivel nyakunkon a július, meg a Sound így már lemondtam a szállásomról, amit közben befoglalt valaki más, bérletet sem vettem, mert minek, erre az irodában 25-35.000-ért árulnak 4 napos bérletet a Soundra, de nem találok szállást és most KURVÁRA FEL VAN BASZVA AZ AGYAM ÉS SZARJON SÜNT ÉS HÁNYJON FOST AKI EZT AZ EGÉSZET KITALÁLTA, sajnálom, de ezt gondolom, még akkor is, ha ez a blogpost eljut a cégvezetéshez és ezért kirúgnak. Nem szeretem, ha szivatnak és elbasszák a nyaram.

kedd, június 16, 2009

Napdumája

Hugom netez laptopon, egyszer csak megszólal:


"Csak egy bajom van a női fórumokkal. Az, hogy nők szerkesztik."

hétfő, június 15, 2009

HOME

Van ez a film, aminek Luc Besson a producere és Yann-Arthus Bertrand a rendezôje. Másfél évig készült és a bolygónk elszomorító állapotára kívánja felhívni figyelmünket. Június 5-én, Környezetvédelmi világnapon mutatták be az interneten, mozikban, és félszáz ország tévécsatornáin ingyen és bérmentve. A film elérhetô angol, francia, német és spanyol nyelven.

A film az elsô perctôl kezdve a képernyô elé szögezi az embert, hiszen olyan légifelvételeken keresztül mutatja be a bolygót, az élet kialakulását, a legfantasztikusabb tájakat, tengereket, állatokat és hogy mindehhez mit "adott hozzá" az emberi faj, hogy olyat a Baraka illetve a Vándormadarak óta nem láttam. Lenyûgöz, elgondolkodtat, odabasz. A film végére érve konkrétan szarul éreztem magam, mert ember vagyok és hogy pár ezer év alatt mit csináltunk a Földdel. Beugrott a Mátrix, amikor Smith ügynök kifejtette az épp fogságban tartott Morpheusnak, hogy "az emberiség egy betegség, a bolygó rákfenéje". Mennyire igaz. Ha így folytatjuk az emberiség HOME-LESS lesz.

Érdekes üzleti modell egyébként, hogy leforgatnak egy filmet rengeteg pénzbôl másfél éven át, aztán odaadják a nagyközönségnek ingyen és cserébe "csak" annyit kérnek az alkotók, hogy mentsük meg a bolygót. Tudod mi a legszebb benne? Mindenki profitálhat belôle. Tudod, túlélés meg ilyesmi. És vajon mi lehet a legrosszabb? Az emberek megnézik, és a mindennapi gondok mellett szép lassan elhalványodik az üzenet. Ne hagyd, hogy ez történjen! Nézd meg egyszer, aztán nézd meg még egyszer a barátaiddal, pároddal, aztán a szüleiddel is, meg a nagyszüleiddel. Nézesd meg a gyerekeddel és annak a barátaival, juttasd el minnél több emberhez, mert szerintem ezt a filmet kötelezôvé kéne tenni az iskolákban is. A képre kattintva HD minôségben lehet megtekinteni a Jutyúbon angolul. Kattints és dôlj hátra.

Verdikt: 10/10.

Gran Torino

A legutóbbi Clint Eastwood film, aminek rendezôje és fôszereplôje is egyben. Egy vén rasszista öregembert alakít, akinek nemrég halt meg a felesége, fiai elhidegültek tôle, unokái szemtelenek és már azt tervezik mi lesz az övék Walt bácsi hagyatékából, ha majd ô is meghal. Egyedül maradt egy immigránsok lakta környéken és épp a felesége temetésének napján költözik mellé egy nagy koreai család. Mellesleg a karakter akit alakít - Walt Kowalaski - harcolt Koreában is, tehát ez egész érdekes alapszitut eredményez (nem mintha a rassziszmus nem lenne elég).

Szóval Walt magányosan tengeti napjait kutyájával és ´72-es Gran Torinojával a garázsban, amivel néha kigurul a ház elé és elégedetten nézegeti a verandáról. A kocsit egy éjszaka megpróbálják ellopni és ezután fura viszony alakul ki közte és a somszédban élô család közt. Annyira fura, hogy megpróbálja megvédeni ôket a helyi banda támadásaitól, miközben folyton "sárgázza" ôket.

A sztoriról többet nem mondanék el, mert nem lenne szép dolog azok miatt, akik még nem látták. Azt viszont igen, hogy ritkán látni ilyen keserédes filmet. Clint Eastwood megint nagyot alakít, színészként és rendezôként egyaránt. A karakter, akit megformál egyszerre rettentôen ellenszenves és tiszteletre méltó, amellett úgy oltja le az embereket, hogy nem bírod ki röhögés nélkül. A többi mellékszereplô szinte eltörpül C.E. mellett. Aki még említésre méltó, az a pap, akit egy fiatal, számomra ismeretlen színész alakít (Christopher Carley). Nem is tudom miért, talán mert anyira ellenszenves az elején és az egyházakkal kapcsolatos fenntartásaimat látom benne megtestesülni, ugyanakkor a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel, kitartó és fejlôdôképes karakter.

Meg kell nézni: 9/10. Clint Eastwood for prezident!

hétfő, június 08, 2009

A hátam a vásznam

Már másfél hete, hogy elkészült a tetoválás a hátamon, de csak most jutottam el odáig, hogy írjak is róla. Mint azt legutóbb írtam, a véglegesítésig várnom kellett egy hónapot. Másfél hétig kentem Bepanthen krémmel a hátam, míg a var lehámlott teljesen. Szépen begyógyult, de pár pólót, trikót, ágyneműt összekentem a fekete bőrdarabkáimmal:)  Egy hónap alatt kellett kitalálnom, hogy miképp legyen a hátam közepén lévő banális hiba kijavítva. Végül a tetoválás előtti éjszaka világosodtam meg. Az ötletet egy rosszul húzott vonal, az inspirációt bedrogozott pókok hálói adták. Most kb két másfél-két órát ültem a székben, mert Balázs az összes kontúrt újrahúzta, ez eltartott egy darabig még úgy is, hogy nagyon gyorsan dolgozik. Az eredménnyel pedig teljesen elégedett vagyok, állat lett. RESPECT Tóth Balázs tetoválómesternek! 

Miután másnap csütörtökön leszedtem a fóliát, hogy levegőzzön a mű, készítettem róla egy olyan igazi béna fürdőszobai fotót, csak nektek! Valamikor majd lesz jobb is, ígérem.

Koszos dolgok: szétszedtem az egerem

5-6 évvel ezelőtt vettem azt a Logitech wireless billentyűzet-egér kombót, amit most is használok. Sajnos az ember nem mos mindig kezet mielőtt használná az egeret, így az elég könnyen koszolódik. Továbbá az én egerem túlélt már néhány tucat vizuálos partit, költözést,  stb. Egyszer megpróbáltam szétszedni késsel, mert nem találtam csavarokat. Most, pár év után, egy elemcsere alkalmával megtaláltam az egyik csavart: egy mély fekete lyukban. Végül szétszedtem darabjaira és megtisztítottam. Ez annyiból állt, hogy meleg víz alatt ledörzsöltem a műanyag részekről a több éves zsírt és koszt, majd kitettem száradni. Nem voltam benne biztos, hogy a hajszárító jót tenne neki, így azt mellőztem. Az összerakás már kicsit nehezebb volt. Az elektronikát 4 apró csavar tartja, és miután sikerült becsavarnom mindegyiket a helyére, akkor vettem észre, hogy kihagytam egy picsányi kis alkatrészt, ami egyébként a wireless connection gombja volt, mint kiderült :) Most majdnem olyan szép, mint újkorában. Lehet a billentyűzet lesz a következő projekt.

péntek, június 05, 2009

Goldie a ZP-ben

Már el is felejtettem, hogy múlt héten voltam a ZP-ben a 300 Ft-os Goldie bulin. Ennek megfelelôen teli volt az egész placc, régi ismerôsökkel és kollégákkal futottam össze, söröztünk, ugráltunk, fasza volt, szokásos téma. Ja igen, interjút is készített velem az Antropos, amibôl kb 2 jól sikerült mondatot vágtak bele a buliról készült videójukba. Csekk it:

hétfő, június 01, 2009

Július: OFF

Az utóbbi hetek egyik legrosszabb eseménye: céges szinten meg lett tiltva, hogy júliusban szabadságot vegyünk ki. Ennek olyan okai vannak, amelyeket nem oszthatok meg itt a blogon, de ez igazából nem is számít. A tény továbbra is fennáll. Ez csak azért igazán bosszantó, mert már bevett szokásommá vált, hogy júliusban kiveszek pár nap vagy egy hét szabit és lemegyek a Balcsira. Idén is azt terveztem, hogy BalatonSound után még lent maradok pár napot Zamárdiban, vagy akárhol a Balcsin és ejtőzök a vízparton. Ezt bebuktam.

Nem, nem akarok máskor nyaralni menni, mert a haverjaim is a Soundra jönnének haza, velük buliznék, chilleznék stb, de így mi lesz? Itt fogok rohadni egész nyáron a betondzsungelben. Ha csak rágondolok hányingerem lesz. Azt mondják áldozatokat kell hozni és hozzuk is őket folyamatosan, de még meddig? (Vannak akik szívesen megteszik, évekig/évtizedekig, de soha nem fogom teljesen megérteni ezeket az embereket.) Persze még nem 100%, hogy ez így lesz, valószínűleg június vége felé derül ki, hogy bevezetik-e a szankciót, de így hogy tervezzen az ember? FUCK!

Jó rabszolga vagyok, de egyszer minden rabszolga fellázad. Per pillanat a halál f@szára kívánom az egész reklámipart. Meg az egész gazdasági válságot. Meg a rohadék WPP részvényeseket.

Függöny.

kedd, május 19, 2009

Költözéshegyek

Nem, nem volt még elég belôle. Szombaton délelôtt beköltöztettük Ágit az új fészkébe, vicces volt, mivel a kerületben pont aznap volt lomtalanítás. Elhoztam tôle egy "kisebb" polcot, ami után irigykedô pillantásokat gyûjthettem be a szemétkupacokban turkálóktól.
Vasárnap meg a munkahelyemen belül költöztem új helyre. Egyrészt új szövegírótársat kaptam - Carlost, aki amúgy a blogom egyik lelkes olvasója - másrészt melóztunk aznap és így könnyebb volt a kommunikáció meg a munka úgy általában. Kíváncsi vagyok az elkövetkezendô 1 évben hány költözésben lesz még részem, mert az tuti, hogy itt nem áll meg a sor.

szerda, május 13, 2009

Könyörögjünk...

... az APEH-nak. Aki lakástulajdonos lesz, jó ha tisztában van azzal, hogy a szerzett ingatlan után illetéket kell fizetni. Sokáig nem tudtam én sem, viszont a lakáskeresôs procedúra alatt tudomásomra jutott, de többen nyugtattak, hogy az illetékbefizetésrôl szóló felszólításra általába fél évet kell várni. Nos, a vétel után 2 héttel megérkezett a felszólítás, tehát ez a fél év annyira nem jött be, nagy szarban lehet az ország...

Pénze ilyenkor ugyebár nincs sok az embernek (tisztelet a kivételnek), az illeték mértéke meg az ingatlan típusától, korától és szerzés jogcímétôl függôen változik, de általában sok százezer forint, esetleg milliós tétel, ha olyan a kecó. Ha nagyon tudatlan vagy és nem tudod kihez fordulj ennek kiderítése érdekében (ügyvéded / vagyontanácsadód), akkor neked hasznos lehet ez az online illeték kalkulátor. Leellenôriztem, hogy jól mûködik-e és valóban ugyanazt az összeget hozta ki, mint az APEH az én esetemben, tehát melegen ajánlom.

Szóval megjön a felszólítás, meglátjuk az összeget a borítékban, elsápadunk/vörösödünk/zöldülünk - mindenki válassza ki a neki szimpatikusat - és hirtelen kétségbe esünk, hogy akkor most mi a teendô. Azt hiszem deklarálhatjuk, hogy senki nem szeret hirtelen egy nagyobb összeget kifizetni, fôleg nem az APEH-nak. Szerencsére a bürokrácia egyik fellegvára Magyarország, így létezik olyan ûrlap, amelyen lehet kérvényezni az illeték mérséklését, halasztását illetve részletekben való befizetését. Következzék néhány hasznos link:

1. Az APEH honlapján található aloldal, ahonnan a különbözô fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához szükséges dokumentumokat lehet letölteni.
2. Adatlap mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (magánszemélyeknek): katt és letölt.
3. Adatlap fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmek elbírálásához (magánszemélyeknek): katt és letölt.
4. Adatlap mérséklésre és fizetési könnyítésre irányuló kérelmek elbírálásához, tehát az összes igénybe vehetô könnyítés egy ûrlapon belül (magánszemélyeknek): katt és letölt.

Az igénylést az APEH által megküldött levél átvételétôl számítva 15. nap után lehet benyújtani, de 30 napon belül. Ha elküldöd, akkor megint kotlanak rajta egy darabig, meghozzák a döntést, amelyre újabb határidôket szabnak ki a fellebbezést ill. választ illetôen, tehát addig is megy az idô. Ha nem küldöd el, akkor tejelni kell kisapám!

A letöltött ûrlapok mellé erôsen javaslom egy levél mellékelését, amelyben részletesen leírod, hogy miért igényled a könnyítést (tényleg írj bele mindent!), az csak plusz pont, ha a leírtakat más dokumentumokkal is alá tudod támasztani. Legyen a levél megható, hidd el nekem, az APEH-nál is csak emberek dolgoznak, rossz fizetéssel és gondokkal mint a legtöbben.

Könyörögjünk.

hétfő, május 11, 2009

Star Trek

A múlt heti Wolwerine fiaskó után péntek este újra eltekertem a MOM Parkba, hogy Attila kollegámmal meg pár haverjával megnézzük az új Star Trek mozit. Ezt a filmet már az elsô teaser trailer megnézése után izgatottan vártam, fôleg mivel a rendezôje az a J.J. Abrams, aki ´A´ tavalyi szörnyfilmet, a Cloverfield-et is rendezte. Tehát az elôjelek jónak ígérkeztek és most pár nappal az élmény után még mindig azt tudom mondani, hogy nem csalódtam!

Elöljáróban annyit, hogy én a 60-as években Gene Roddenberry által kitalált sorozatot imádtam, németül láttam szinte az összes részt a Sat 1-en, imádtam Spock karakterét, amit Leonard Nimoy játszott (senki nem tudja úgy felhúzni a szemöldökét, mint ô). Amikor megtudtam, hogy az új Spock-ot az a Zachary Quinto játssza, aki a Heroes sorozatban Sylar-t alakítja, akkor majd kiugrottam a bôrömbôl. Amúgy az összes többi sorozat meg mozifilm annyira nem tudta megmozgatni a fantáziámat, bár kétségtelenül voltak jó pillanatok ezekben is.

Szóval ezt az új Star Trek-et úgy kell elképzeni, mintha az eredeti sorozat díszleteit pimpelték volna fel a mai igényeknek megfelelôen, még a hangok is majdnem megegyeznek az eredetikkel. Majdnem könnybe lábadt a szemem, amikor megláttam az eredetivel majdnem megegyezô USS Enterprise-t. A csapat, amit a fôbb szerepekhez összeszedtek egyszerûen zseniális. Az összes karakter ki van találva, bár még korántsem tudunk róluk sokat, csak Kirk-rôl és Spock-ról. Szóval van bôven alapanyag a soron következô mozikhoz. Zach Quinto tökéletesen továbbvitte Spock karakterét, méltó utódja Leonard Nimoy-nak. Jim Kirkbôl egy nagypofájú nôcsábász lett, tetszik. Az orosz Csekov önmagában annyira vicces, hogy nem lehet megállni röhögés nélkül. McCoy dokiról semmi extra, iszik mint az orvosok általában. Uhura egy bombázó (mást el sem fogadtam volna) de a legjobb az, hogy kit bombáz le a filmben, ezt nem árulom el elôre. Sulu hirtelen tud kardot forgatni (nem emlékszem, hogy ezt réges-régen tudta volna) és Scotty meg egy szintén nagypofájú skót, szintén vicces figura. Az aktuális fôgecit Eric Bana játssza, rettentô csúnya fejet varászoltak neki a maszkmesterek.


A legjobb az volt az egész filmben, hogy nem nagyon volt unalmas perc. Tudjuk, hogy a legtöbb nagy csinnadrattával beharangozott mozi ezen bukik el (lásd Wolwerine), szerencsére itt nem ez volt a helyzet. Az akciójelenetek faszák voltak, hangosak, gyorsak és monumentálisak ahogy kell. Bár a kamera kicsit sokat rángatózott, még épp a tûréshatáron mozgott és egy idô után kicsit sok volt a "lens flare" effekt, de még az is épp belefért. A sztori is rendben volt, sikerült az íróknak akkora csavart beletenniük, hogy az egész Star Trek mítoszt elölrôl kezdhetik.

A verdikt: 9/10. Nagy élmény volt, várom a folytatást.

péntek, május 08, 2009

Wolwerine

Szerda este megnéztem Attila kollegámmal meg pár haverjával az X-Men Origins: Wolverine filmet. (Csakazért sem írom le (többször) azt, hogy "Farkas", mert annak a nyomorult karakternek ROZSOMÁK a neve! Hülye marketingesek, ezeknek sem volt gyerekszobájuk!)

Mire beültem a moziba már nem voltak túl nagy elvárásaim, mert többen mondták, hogy a film nem lett valami nagy durranás. A hype bazi nagy volt körülötte, kb 1 éve csorgattam a nyálam, sôt egy ideje már nem néztem se trailereket, se képeket, se karaktervideókat, nehogy lelôjenek valami poént, de az igazat megvallva lehet, hogy nem vesztettem volna sokat.

Röviden és tömören: korrektül megcsinálták a filmet, akciójelenetek szépen voltak megkoreografálva, volt pár látványos elem, voltak elvétve poénok is, de a sztori rendszeresen elvesztett a lendületbôl, amikor egyes részeket nagyon elhúztak. Oké, értem én, hogy a karakter nem attól fejlôdik, hogy lekaszabol egy rakás embert, de biztos lett volna rá mód, hogy ezt okosabban és érdekesebben megmutassák. Amúgy nem egy olyan elem van a filmben, ami az írók és rendezô részérôl elég nagy következetlenségre vall, de ezzel nem lehet mit kezdeni. A fôgeci - Stryker - nagyon idegesítô volt, de nem azért, mert ô volt a gecó, hanem mert egyszerûen rossz színészt választottak a szerepre. Erôtlen volt, mint valami katonai ruhába bújtatott írnok. Ja és elhangzik a filmben az egyik legôsibb filmes klisémondat: haldokló csajszi azt mondja "fázom". Baaaazdmeg.

Az ítélet: 6/10. Nem volt olyan érzésem a moziból kifele jövet, hogy "Igen, ez fasza volt!", hanem csak kidobtam a kukába popcorn-os zacsit és nézegettem a többi film plakátját, dumálgattam és ennyi. Megint tipikus példája annak, hogy túl jól mûködött a reklámgépezet az emberek meg zabálják, sokan meg el is hiszik, hogy amit láttak az nagykirályság.

(Amúgy lesz Wolwerine 2 és a filmben szereplô egyik karakter - Deadpool - is kap egy spinoffot.)

kedd, május 05, 2009

Hivatalos

Most már hivatalosan is budapesti lakos vagyok. Ma reggel elmentem a 7. kerületi önkormányzathoz és megcsináltattam a lakcímkártyám. Végre választahatok magamnak saját háziorvost, lehetek beteg, kérhetek róla igazolást és nem kell emiatt 200 km-el arrébb utaznom. (Az elmúlt években nem nagyon voltam beteg, ha meg mégis, akkor is dolgoztam és csak végszükség esetén maradtam otthon, ami miatt rendes szababadnapot kellett kivennem.) Mehetek szavazni a Hernád utcába és még fene tudja mi mindenben vehetek részt hivatalosan.

Azt el kell mondanom, hogy ez a lakcímkártya dolog sem ment csak úgy egyszerûen. Utánanéztem a dolgoknak és valaki azt javasolta, hogy interneten jelentkezzek, foglaljak magamnak idôpontot és az a tuti. Meg is tettem kb egy hónapja. Az elsô baj az volt, hogy a legközelebbi idôpontra két hetet várnom kellett volna. Gondoltam ez van, annyit várok simán. Aztán eltelt egy hét, közeledett az idôpont és közben leesett, hogy a kiválasztott idôsáv Húsvét hétfôre esik, amikor a) nem vagyok Budapesten, b) nem lesz nyitva a hivatal. Magyarul ezt kurvára nem vették figyelembe a honlapon. Próbálkoztam volna újra, de megint 2-3 hetet kellett volna várni, ekkor már kezdett elegem lenni. Egy ismerôsöm azt mondta, hogy ô bement reggel, húzott sorszámot, kivárta a sorát és viszonylag hamar elkészült a kártyája. Na ezt az opciót annyira nem szerettem, mert amint meghallom a "hivatal" vagy "okmányiroda" szavakat, a sztereotípiákkal teli fejemben hosszú sorokban várakozó, ideges, büdös, izzadó embertömegek jelennek meg, esetleg néhány csontváz elvétve a sarkokban, bár a Földhivatal kellemes csalódás volt e tekintetben, 10 percnél többet egyszer sem töltöttem ott. Végül úgy láttam ez lesz a megoldás, ezért ma reggel kivételesen fél órával elôbb keltem fel, bringával hamar abszolváltam a távot, miközben a reggeli dugóban ácsingózó kocsik között végigcikáztam a Körútig. Nem is késtem sokat, a szokásos 9:45-ös idôben érkeztem be a munkahelyemre :)

hétfő, május 04, 2009

A nagy beköltözô show

Azt se tudom hol kezdjem ezt a postot, mivel hullafáradt vagyok (bent melóhelyen amúgy), kôkemény három napos hétvégét abszolváltam. Kezdjük a pénteknél: délelôtt 11-tôl kezdve pakoltam, dobozoltam, zacskóztam. Délután lett volna egy fotózás haverokkal nem messze tôlünk, de a modell szerencsére lemondta, így tudtam folytatni amit elkezdtem. Este mentünk vizuálozni a hajóra, nagyon király buli volt, kár hogy bukta lett a vége és csak fele pénzt kaptuk meg, de volt már rosszabb is.

Szombaton reggel hatkor kerültem ágyba, fél 11-kor meg kimásztam belôle, mert jöttek fel szüleim vidékrôl, hogy megkezdjük a beköltözés elsô fázisát: konyha, fürdôszoba rendberakása, függönyök kitisztítása, takarítás stb. Az ágyból való kimászás elôtt derült ki, hogy nem jönnek fel a Várba, hanem egybôl a lakáshoz mennek, így alapból hátrányba kerültünk a hugommal, aki akkor érkezett haza, amikor én kimásztam az ágyból. Gyors zuhany meg öltözés után elindultunk, de a bejárati kapunál kénytelenek voltunk konstatálni, hogy letört a kilincs és be voltunk zárva. A szomszéddal próbáltunk kijutni, ami 10 perc szenvedés után egy kombinátfogó segítségével megoldódott. Déltôl négyig takarítás, apuval szereltünk ezt-azt, addig anyu meg tesóm gyakorlatilag felszerelték a konyhát. Köpni-nyelni nem tudtam, fullextrás konyhám lett :) Miután szüleim elmentek, levezetésképp tovább rámoltam a Várban hajnali 2-ig.

Vasárnapra már tényleg csak az apraja maradt, de így is szinte folyamatosan dobozoltam, míg megérkeztem az elsô segédek. Hugom eléggé szakaszosan volt otthon, neki kevesebb is volt a cucca, fôleg a konyhával bajlódott. Csak aznap délben derült ki, hogy meglesz a 4. kocsi, amivel a cuccainkat deportáljuk, ennek nagyon örültem. Reméltem, hogy így egy körben abszolváljuk a feladatot. 14:45 és 15:45 között egy doboz kivételével mindent bepakoltunk az autókba, 16:00-ra ott voltunk a lakás elôtt. Sikerült kifognunk pont a bejárati kapu elôtt egy parkolóhelyet. Rotációs rendszerben rámoltunk ki a kocsikból: amint kiürült az egyik, a következô a helyére állt és nem egy sarokkal odébbról kellett cipekedni. Hihetetlen mennyire zökkenômentesen zajlott a dolog, egy autóval kb 5-10 perc alatt végeztünk. Voltak zúgolódások a segédek közt, hogy 4 emelet lift nélkül kicsit durva, de olyankor odacsaptam közéjük az ostorral és akkor hirtelen könnyed szökkenésekkel vitték fölfelé a 5-10-20 kilós dobozokat. 16:45-re fent volt az életünk a negyediken.

Hugom sütött ki kolbászt, hurkát, szalonnát és sonkát az embereknek, volt nagy zabálás a nappali közepén húszezer doboz által körbevéve. Amúgy az elsô dolog amit kipakoltam, a számítógépem volt, hogy legyen zene :) Késôbb még visszamentem a Várba a bringámért. Sajnos a bringaórámat pár napja nem találom, talán majd egyszer elôkerül...

Ezer köszönet Jucának, Dávidnak, Suszinak és Anginak, akik kocsival jöttek, továbbá Áginak, Öcsinek és Danielsannak, akik szintén segédkeztek. (Sajnos Karesz nem ért oda, pedig éreztem az igyekezetet a telefonban, így lemaradt az "elsô vacsoráról".)

vasárnap, május 03, 2009

Utolsó nap a Várban

Eljött ez a nap is. Vártam is meg nem is. Vártam, mert végre a saját lakásomba költözhetek, egyelőre a húgommal, később egyedül, később talán barátnőmmel. Ugyanakkor nem vártam, mert az itt eltöltött 1 év és 9 hónap hihetetlenül jó volt, igazából nehéz rá szavakat találni. Eleinte féltem attól, hogy egy nagyon jó barátommal költözzek össze, mert már láttam így barátságokat tönkremenni, de végül nem csalódtam. Mózes volt a legjobb lakótárs! Megszámlálhatatlan élmény fűz ehhez a helyhez. A kilátást imádtam, mindig mosolyogtam, amikor kimentem az erkélyre, bár az utóbbi időben már csak nosztalgikus sóhajok hagyták el a számat, mosoly egy sem. Szomorú vagyok, hiényozni fog...

Két és fél napig tartott míg összepakoltam a cuccaimat. Pár perc múlva itt vannak a barátok/barátnék 4 kocsival, hogy áttelepítsenek az új fészkembe. Köszi mindenkinek a rengeteg segítséget! Ha nagy leszek, meghálálom, bár a tesóm főzni fog rájuk ha átértünk, csak ezt ők még nem tudják.

Nem tűnik soknak, de valójában az!

hétfő, április 27, 2009

Unit

Dagad a májam. A 365Budapest első nyomtatott megjelenése az áprilisi Unit Magazin hasábjain:

Köszönet mindenkinek, akinek tetszik a projekt és követi vagy követni fogja a jövőben.