A nyugalom szigete

Amikor lezárult az ingatlan adás-vétel és ott voltam egyedül a lakásomban, egyáltalán nem éreztem odavalónak magam. Nem éreztem át a helyzetet, idegen volt, fura. Ez így volt kb két hétig. Most már más a helyzet. Valószínûleg a munkahelyi stressz is közrejátszik, de az utóbbi pár napban meló után minden nap felmentem a kéróba lazulni, pihenni, semmit sem csinálni. Csak feküdtem a kétszemélyes kis kanapémon, olvasgattam valami 2 évvel ezelôtti Kiskegyedet vagy a kerület lapját, zenét hallgattam, ettem és ittam ha volt mit, nyitott ablaknál hallgattam az utcáról beszûrôdô zajokat. Csend. Nyugalom. Béke. Kurvajó érzés. Ezáltal valahogy egyre jobban elfogadtam a helyzetet, sôt most már vágyom rá, hogy minél hamarabb beköltözhessek. Sokáig spártai körülmények között fogok élni, ez már most világos számomra, de leszarom. Király lesz!