Meglehetősen szarul indult ez a nap: késő hajnalban tudtam csak lefeküdni és csak délben bírtam kimászni az ágyból, holott korábbra terveztem, mert el akartam tekerni a Hidegkúti útra megkeresni egy számot, a 328-at. A párnáról felemlve a fejem már láttam, hogy odakint nyomott idő van, nyoma sincs a napnak, tejfehér az égbolt és ködszitálás van. Ettem bolognait reggelire/ebédre aztán fél órával később kihánytam az egészet, mert úgy tartotta kedvem...
Rosszul lettem, na! Elkezdett fájni a fejem és émelyegtem. Képtelen voltam bringára ülni ilyen állapotban, de mindenképp el kellett jutnom a város szélére. Kedden van a 328-as napja és egy olvasóm küldte be ezt a számot, bár korábban már találtam egyet Csepelen. Valahogy összeszedtem magam, megnéztem a BKV menetrendet és elindultam. Busz-metró-villamos-busz-leszállás, elő a Nikonnal. Hamar megtaláltam a számot, de sajnos jobb fotót is készíthettem volna, nem voltam a csúcson. Ezután nekivágtam az út szélén és néztem meddig van a számozás. És ekkor megláttam a 355-öt. Nem különálló táblán, mint a legtöbbet, hanem egy bazi nagy matricán, ami a kapu mögött rejtőző telepet hirdette. Katt. Katt. Kész voltam. Már csak haza kellett jutnom egy darabban. Ne üssenek el, ne robbanjon fel alattam a busz, ne térítsék el a villamost, ne essek a metró alá stbstb. (Ezért egyszerűbb bringával közlekedni, ott csak az elsőre kell ügyelni, meg hogy én se üssek el senkit ;) Hazafelé a 61-es villamoson olyan táncperformanszot láttam egy utastól, hogy az valami elképesztő! Szerencsére videóra vettem és hamarosan feltolom Jutyúbra is, mert nagyon meleg!
Eddig valahányszor hazaértem a számvadászatról, mindig azonnal rácuppantam a gépre és elkezdtem a képeket buzerálni. MA nem. Ma szép nyugiban elvoltam az interneteken, főztem, lazultam, nem siettem már sehova. Végre pihenhetek egy picit. Legalábbis úgy érzem egy nagy darab kő esett le a szívemről. A 365Budapest totálisan a hétköznapjaim része lett, amin folyton agyaltam, tervezgettem, kutattam... És 2009 november 21-én végre úgy gondolom, hogy teljes a gyűjtemény. Köszönöm mindenkinek, aki ehhez bármilyen formában hozzájárult!
szombat, november 21, 2009
Számoljunk csak: 1, 2, 3, 4...
na ki írta? zsutti @ 21:02
Tagek: 365budapest, hülyeségeim, sikerélmény
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
szerintem megérte
szép munka volt :)
Eredetileg a 365-re akartom kommentelni, de ott hibát kaptam:
http://365budapest.com/wp-comments-post.php
Access forbidden!
You don't have permission to access the requested object. It is either read-protected or not readable by the server.
Szóval a 328-hoz:
"Azért ne értékeljük túl a szerepem, te írtad, hogy mindeképpen megnézed majd az utcát, csak mivel úgy is arra kerekeztem haza gondoltam küldök egy preview-t, hogy előre lásd, hogy érdemes-e feltekerni.
Mindenesetre örülök, hogy egy olyan szám is felkerült, ami kvázi közvetlen ismerősöm lett.
(ps: Olvastam, hogy teljessé vált a sor. Úgy hogy ezúton is grat az egész projekthez.)"
Szia Karenin!
Nem biztos, hogy elmentem volna a Hidegkútira, ha valahol elôbb találom meg a hiányzó számokat, illetve ha a már meglévô 328-as atomjó lett volna, mert bazi messze van és oda feltekerni Pestrôl nem egyszerû... De mivel aznap félig-meddig beteg voltam és nem bírtam bringázni, kiszámoltam, hogy BKV-val viszonylag egyszerûen eljutok oda és amúgy is kevés ember küldött be eddig olyan házszámot, ami beleillik a gyûjtibe, ezért elmentem érte :)
Megjegyzés küldése