Self management @ work

Nos ezt még gyakorolnom kell...
Itt az Ogilvyben egy jelenleg futó tender csapattagja vagyok és tegnap rossz fát tettem a tûzre. Történt ugyanis, hogy délután 5-re volt kiírva egy megbeszélés, de a mi kis hármasunk csak fél ötkor tudott leülni brainstormolni ami tartott kb, fél hatig. Ekkor a közvetlen fônököm - Misi - azt mondta, hogy húzzunk haza! Kérdeztem, hogy nem kéne e lemenni a meetingre, de ô legyintett és én mint jó munkásember a közvetlen fônökömre hallgattam. 3/4 hatkor leléptem.
Ma reggel egy kiadós elalvás és késés után kapom a mailt, amit tegnap este 18:54-kor küldött nekem a pitch tulajdonképpeni vezetôje-felelôse: Bóta Balázs. Nos, nem részletezném mi állt a levélben, a lényeg hogy megkaptam rendesen a magamét. Nem kezdôdött jól a nap, na, mondjuk már ki!
Szóval miután elvégeztem a reggeli csurgatást, felhívtam, hogy beszéljünk négyszemközt. Mit mondjak, izgultam... és elmondtam neki az igazat: azt, hogy nincs mentségem a távolmaradásra - persze elôtte elnézést kértem felelôtlen magatartásomért - és megígértem, hogy ezentúl kooperatívabban fogok vele/velük együtt dolgozni stb.
Tényleg beismerem: ICH HABE MIST GEBAUT! ELBASZTAM!
De úgy gondolom a legjobban menedzseltem a problémát, persze lehet ezt ennél jobban is, csak tudnod kell dönteni a két fônököm szava közt, akik közt az információáramlás nem zökkenômentes - szerintem.
Na, mára ennyi, most menjünk dolgozni!