Szeptemberben írtam egy post-ot arról, hogy újra járok fogorvoshoz, mert a rágóberendezésem katasztrofális helyzetben van. Miután novembertől februárig kihagytam 3 hónapot - előléptetés, karácsony, szakítás - 2 hete újra visszaültem a fogorvosi székbe.
Eljött az, amire nem vágytam: el kellett mennem a szájsebészetre, hogy kivegyenek 2 foggyökeret (csonkot) a számból. Ezek a fogaim valaha gyökérkezelve voltak, de az évek során kiesett belőlük a tömés, darabonként eltávolodtak a számból a megmarad részek, általában kenyérhéj okozta támadás miatt. A fogorvosom szerint csak akkor érdemes folytatni a kezelést, ha az a két csonk kikerül a számból. Megadta egy haverja számát, aki a 8. kerületi szájsebészeten dolgozik a Ferenc körút és Üllői sarkától 2 percre. Felhívtam, egyeztettünk időpontot, elkezdtem parázni.
A FOGORVOS az egy dolog, de hogy SZÁJ meg SEBÉSZET! Egyből a legrémisztőbb dolgok jutottak eszembe és ismerőseim beszámolói sem segítettek igazán, mikor olyan sztorikkal jöttek, hogy XY-nak be kellett feküdnie 2 napra, YZ meg nem tudott utána 2 hétig dolgozni stb. Levert az izzadtság! A faszomnak kell az embert ilyen rémsztorikkal paráztatni!
Hétfőn elmentem a megadott címre, csináltattam kartont, vizitdíj, beadtam az ambulancián, 10-20 perc várakozás, bementem, velem egykorú srác lett a dokim. A benti állapotok: eléggé meglepődtem, amikor egy kb 30 négyzetméteres területen láttam 3 fogorvosi széket, 15 orvost és 3 beteget! Iszonyatos sürgés-forgás, nem unatkoztak az tuti, bár nekem kicsit balkáni volt a szitu. Ezt próbáltam megemészteni, miközben beleültem/feküdtem a székbe.
Hétfőn csak egy sima vizsgálat volt, a dokim megállapította, hogy fokozottan szarok a fogaim, csináltatott velem röntgent, megbeszéltük a csütörtöki időpontot, hogy akkor kikapja a csonkokat. Csütörtök reggel annyira fostam az egésztől, hogy csak fél óra késéssel sikerült odaérnem. Nem vágytam rá, rohadtul nem! Kaptam szurit 4 helyre, fél perc alatt lezsibbadt a pofázmányom, ő meg munkához látott. Nyomott, recsegett, ropogott, kb 5 perc múlva azt mondta KÉSZ! Semmilyen fájdalmat nem éreztem! Ekkor jött a feketeleves, hogy mit NEM szabad csinálnom 3 napig:
- dohányzás (nem para)
- semmi alkohol (fasza, itt a hétvége)
- semmi édesség (basszus neee!)
- semmilyen tejtermék (duplabasszus neee!)
A másik maradványt két hét múlva szedetem ki. Kicsit paráztam attól, hogy ma nem tudok majd enni, meg nehezen nyeltem a zsibbadt torkom miatt. Vettem a boltban csomó tésztát, szószt, levest meg banánt. Ezzel kell beérnem 3 napig.
Délután amikor kezdett elmúlni az érzéstelenítő hatása, kicsit zabos lettem. Próbáltam kicsit lazítani, de folyton villogott meg prüntyögött az MSN ablakom és azt hiszem kicsit ingerülten válaszoltam néhány emberkének, tőlük ezúton kérek elnézést.
Örülök viszont, hogy lassan de biztosan rendeződik a fogazatom, ha már elkezdtem, végig is csinálom. Szeretnék közben jó sokat szenvedni, hogy emlékezzek rá soha többé ne csináljak ilyen baromságot, hogy hagyom elrohadni őket! Jóétvágyat:)
csütörtök, február 07, 2008
...itt elég sok gond van!
na ki írta? zsutti @ 23:32
Tagek: fogdoki, hülyeségeim, rinya
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
hello. blődség amikor azt mondják, tudom milyen szar lehet, de most talán nem, mert sajnos én is eléggé bajos fogakkal rendelkezem és már hármat ki kellett műteni (2 még hátra van). Nekem mindig a műtét utáni éjszaka volt a legszarabb (olyankor megfogadom, hogy soha többet). Remélem, hogy már túl vagy a legrosszabb napon és arra gondolj, hogy minden nappal egy kicsit jobb lesz. (vagy kevésbé rossz?:) nézőpont kérdése). Beus
Prüntyi, kitartás!
Túl vagyok az elsőn, nem volt olyan vészes. A másodikat két hét múlva szedik ki. Az se lesz sokkal rosszabb. Csak az első fél nap volt szar.
Köszke a biztatatást Beus! Klubtársam:)
Megjegyzés küldése