vasárnap, június 08, 2008

Jobb sáv

Az elmúlt pár hétben többször volt szerencsém szélsőjobboldali tüntetésbe botlani. Először egyik este munkából hazafelé bicajozva lettem figyelmes a Parlament előtti téren álldogáló gyér tömörületre, akik egy kocsi tetejére felépített pódiumról hallgatták a szentbeszédet. Öregek, fiatalok, középkorúak vegyesen, nem lehetett több 2-3 tucat embernél. Szokásos bekiabálások, vicces transzparensek, női lábikrákat fényképező morcos öreg fotós és jómagam. A képekre kattintva megtekintheted nagyobb méretben is!


Legutóbb két napja botlottam bele egy nagyobb volumenű szélsőjobboldali gyülekezetbe a Hősök terénél. A szerb nagykövetség előtt verődtek össze és skandáltak mindenfélét, amire nem térnék ki, mert mi a fasznak? Szóval ott álltam bicajjal a lábaim között, szemben az Árpád sávos tömeggel, kattintgattam párat, hallgattam a teherautóról jövő szónoklatot, a skandáló tömeget és farkasszemet néztem a Magyar Nindzsákkal. Igen, nem olvastad rosszul, Magyar Nindzsák. Én legalábbis így neveztem el ezeket a talpig fekete betyárruhába öltözött, kopasz, álarcos, barátságos tekintetű emberkéket.


Utólag végignézve a képeket (több is készült) a "black" betyárok nagyon sasoltak engem, biztos jól bevésték az arcom a korlátolt fejükbe. Vártam, hogy csináljanak valami akciót, pattintsanak az ostorral, ha már ott volt a kőszoborrá merevedett nindzsa kezében, de úgy tűnik nem kaptak parancsot a cselekvésre. Robotok...
A szónoklat néha vicces volt, néha szánalmas, mindenestre rám nem tett olyan hatást, mint tömegre. Aztán vége lett a dumának, a mikrofont átvette egy fiatal 18 körüli csávó, majd bejelentette, hogy a teherautó most megfordul, mindenki vigyázzon. A következőket igyekszem az elhangzottak szerint idézni:
"Megkérném az egybegyűlt magyarokat, hogy szépen rendezetten haladjunk végig az Andrássy úton a jobb szélső sávban. Ismétlem: a JOBB SZÉLSŐ SÁVBAN!" Enyhe kacaj, de nem hagyta abba:
"Nem is tudom, amíg megfordul a kamion énekeljetek már valami szépet, vagy skandáljatok!" A tömeg kussol, csak a privátbeszélgetések zúgó moraja hallatszik. Erre ő:
"Akkor mondjátok azt, hogy VESSZEN TRIANON, az olyan jól ment az előbb!" Erre a tömeg őrjítő módon elkezdte skandálni a Vesszen Trianon című kétszavas versikét ismeretlen szerzőtől, látszott hogy már elég sokat gyakorolták, ezért fél perc után bele is untak. Én meg eközben elkezdtem visítani a röhögéstől, szemben a tömeggel. Hatalmas fíling volt. Szerintem a nindzsák ekkor már nagyon pikkeltek rám, közelebb kellett volna mennem...

A tömeg elindult lefelé az Andrássyn. Egy darabig bicajjal követtem őket és készítettem pár fotót. Egyáltalán nem paráztam, mivel folyamatosan rendőrökkel voltam körülvéve. Egy idő után beleuntam, mentem tovább a dolgomra. Megvan a véleményem a szélsőjobbról, de ezt nem erszteném bő lére, meg szerintem a post magáért beszél.


Itt egy cikk a fent említett tüntetésről.

Nincsenek megjegyzések: