STOMP

Tegnap este végre láthattam azt a zenei formációt, ami már azóta birizgálta a fantáziámat mióta először láttam a jó emlékű Friderikusz Show-ban, kispöcsös koromban: STOMP!!! Így, három darab felkiáltójellel! Mert bazi na... nade ne szaladjunk előre:)

Hogy is kerültem ide? Bicajon. Amúgy meg a Kultblog fotós küldötteként erősítettem a médiakülönítményt:) Jó érzés volt fotósként valahol backstage-ben lenni és nem mint szervezőként, ahogy fősuli alatt volt. JA és először jártam az Aréna belsejében! Annyira nem vágott hanyatt.

Szóval kiosztották a badge-eket, elmagyarázták a pár egyszerű szabályt (pl. no vaku) és betereltek az arénába, ahol a szállingózó tömeg és a felszerelt színpad várt, persze némán. Oszt egyszercsak elkezdődött. Nos, a para az volt, hogy kölcsöngép volt nálam - ezúton szeretnék köszönetet mondani Katinak:) - egy Nikon D70-es, de csak alapobjektívvel (gy. k.: kis távolságra jó), állvány nélkül érkeztem (mert nem tudtam volna a 3 lábút egész nap cipelni a bicajon), a színpad kb 30 méterre volt, mindenféle színű fények, az autofokusz megmakacsolta magát és nem fókuszált, de találtam egy helyet a kordonnál, ahol megtámaszthattam a kezem! Beállítottam a gépet és csináltam a képeket. Viszonylag jól kitartottam a fél másodperces expozíciót, de a képek 95%-a szar lett, a maradék 5% meg falura elmegy. Ez van.

Két műsorszám erejéig kattintgathattunk, utána kitereltek, mint a birkákat az arénából. Aki akart, az maradhatott megnézni a műsort, miután lepakolta a táskáját, mert fényképezőgépet ugye nem lehetett bevinni a nézőtérre. NANÁ, HOGY MARADTAM! Cucc le, nasit vesz, irány horány! Nem bántam meg. Hatalmas műsor volt, másfél órán keresztül! Egyrészt maga a koreográfia nagyon ott volt, a zenéről/zajokról ne is beszéljünk, bevonták a közönséget és minden műsorszámban volt valami jó poén, sokat röhögtem:) Kurvajó volt!

A végén vissza a cuccokért, ki a bicajhoz, irány a Vár! Ma kb 20 km-t bicajoztam, el is fáradtam, lezuhanyoztam, de vacsit még nem ettem és hajnali fél 2-kor még itt írom ezt a blogot.

Kimegyek és nasizok egy kis házi szalonnát Dijon-i mustárral, paprikával meg kenyérrel:)




















Update: kihagytam az este sztoriját. Vakut tilos volt használni, amúgy értelme sem lett volna és amúgy is utálom, de a Nikonon van segédfény, aminek az a célja, hogy megvilágítsa a közeli fotótémát, hogy az autofókusz könnyebben megtalálja. Ezt nem lehet kikapcsolni! Egyszercsak odajött egy hatalmas kopasz szekus "Tilos FÉNYT használni" jelszóval! Próbáltam neki elmagyarázni, hogy ez mi és nem lehet kikapcsolni, erre azt a választ kaptam, hogy vagy letakarom, vagy elpakolom! Számba vettem a lehetôségeket: az egyik kezemmel a gépet tartottam és a kattintós jobb ujjam mellett van a fény, azzal a kezemmel nem tudtam eltakarni. A másik kezemmel az objektívet buzeráltam és tartottam a gépet, néha meg tudtam úgy nyújtani az ujjam, hogy valamennyire eltakarta a fényt, de igazából ez sem volt hatékony. A farkam nem elég hosszú ehhez a mûvelethez, tehát egy idô után hagytam a dolgot. Egy idô után megint jött a szekus. Megint próbáltam elmagyarázni, hogy csak 2 db kezem van és nincs más, amivel leragaszthatnám. Erre az elôzôhöz hasonló megértô választ kaptam én meg magamban megértôen elküldtem a kurvaannyába, hogy ezt nem bírja felfogni! Az egy dolog, hogy valaki technikai analfabéta, de hogy ráadásul seggfej is, az már kuriózum!